|
| A meglévő kerítés egy szakasza Tijuanánál. Fotó: EPA/Alejandro Zepeda |
Pieper meglátása szerint egyre inkább látszik, hogy Donald Trump ígéreteit komolyan kell venni: már biztos, hogy falat fog építtetni a mexikói határ teljes hosszában és az is, hogy a Mexikóval és Kanadával kötött szabadkereskedelmi szerződés, a NAFTA megsemmisítésére készül. Ezek a lépések közvetlenül is hátrányosan fogják érinteni a német autógyárakat, közvetetten pedig befolyásolhatják Németország gazdasági stratégiáját, változtatni kényszerülhetnek a németek a nemzetközi beruházási politikájukon.
A VW-ra nehezedő várható politikai nyomás – éppen azért, mert amerikai autógyárnak is minősül – nagyobb lesz, mint az Amerikában telephellyel nem bíró más német gyáraké. Mindenesetre nincs negyedéve, hogy az Audi óriási bővítést hajtott végre a San José Chiapa városában (Puebla államban) létesített gyárában, Mexikóban. Az idén kellene maximumra futtatni a termelést a bővítés utolsó, harmadik szakaszának lezárásával: 15 ezer Q5-ös luxus terepjárót kellene évente gyártaniuk – szinte kizárólag az amerikai piacra.
Mások is bajban
Csak Pueblában az utóbbi néhány évben 4200 munkahelyet létesített a konszern, a VW egyébként ötven éve van Mexikóban jelen: a Jettákat és a bogárhátú Beetle-eket csak az Egyesült Államokba exportálja, exportálta eddig. Abban az egyetlen körzetben 15 ezer embert foglalkoztat a német konszern, miközben hozzákezdett egy, az európai kiadáshoz képest nagyobb és luxus felszereltségű Tiguan (az amerikai piacon Allspace néven forgalmaznák) gyártásához, szintén csak az észak-amerikai megrendelésekben bízva. Az Audinak, Porschénak, az ugyancsak a konszernhez tartozó Bentley-nek, Lamborghininek egyébként egyáltalán nincs gyára az Egyesült Államokban. Ezen márkák számára, így vagy úgy, de valószínűleg mindenképpen megdrágítják a bejutást az amerikai piacra – fejti ki a beszélgetés során az elemző.
Már érezni Trump lépéseit
„Ha a közvetett hatásokat vizsgáljuk annak fényében, hogy mostantól Donald Trump a törvényes kormányzó, tapasztalhatjuk, hogy a kereskedelmi gátak emelése már érezteti hatását egy ideje Kína és egy sor dél-amerikai állam, például Brazília felől. Trump most kezdődő protekcionista politikája egyrészt felbátorítja egy sor más, a világpiacon fontos importőrnek számító ország kormányát, hogy másolja az újfajta USA-gyakorlatot. Illetve számítani lehet arra is, hogy egyes országok ellenintézkedésekkel torolják meg az amerikai és a várhatóan másutt is kitörő protekcionizmust. Ezt kereskedelmi háborúknak hívják. Mindennek stratégiai következménye, hogy szemlélet- és stratégiaváltásra kényszerülnek a gyártók, például a német autógyárak is. Ott fognak bővíteni, pláne új beruházásokat indítani, ahol a belső piac eleve hatalmas, ezáltal megengedhető a gyártók számára, hogy egy-egy gyár csak a helyi piaccal foglalkozzon. Az új amerikai protekcionizmus odáig vezethet, hogy gyengülnek vagy érdektelenné válnak azok a befektetési stratégiai előnyök, amelyeket a kisebb piaccal bíró, olcsóbb gyártási helyszínt kínáló országok – egyebek között a közép- és kelet-európai országok – eddig biztosítottak a nagy külföldi működőtőke, a például a német autógyárak számára” – véli a Pieper.
Mégis újjáéledhet a visegrádi négyek? 
