Magyar katonák is részt vesznek a ma kezdődő és november 23-ig tartó nemzetközi hadgyakorlaton Norvégiában (Trident Juncture 2018). A 29 NATO tagállam katonái mellett a semleges Svédország és Finnország katonái is részt vesznek az 1991 óta megrendezett legnagyobb NATO hadgyakorlaton, amelyet mintegy 50 000 katona mellett 10 000 harci jármű, 150 vadászgép és 65 haditengerészeti eszköz is megtámogat.
Moszkva egyértelműen a felé intézett fenyegetésnek tartja az óriási hadgyakorlatot - mindezt ráadásul alig pár nappal az INF, azaz a közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződésének tervezett felmondása után. Norvégia és Oroszország között mintegy 200 kilométeres szárazföldi határ húzódik, ezen kívül tengeri határvonalak a Barents- és a Jeges-tengeren.
Mindenki beszállna az üzletbe
Ahogyan azt már a múlt hónapban kifejtettük, a leolvadó arktikus térség éles hatalmi vetélkedés színhelye lett, ahol az oroszok ébredtek legkorábban.
|
| Káncz Csaba |
Ráadásul ez az egyetlen olyan műveleti terület a világ tengerein, ahol az amerikai haditengerészet harcértékét felülmúlja az orosz. A ma kezdődő hadgyakorlat kesztyűt dob Moszkva arcába és demonstrálni akarja a NATO dominanciáját a térségben.
Az utóbbi hetekben a térség számos államának politikusai is megélénkültek. London szeptember 29-én jelentette be, hogy 800 kommandóst akar jövő évtől állomásoztatni egy újonnan felépített laktanyában Norvégiában. A Brexit óta geopolitikai senkiföldjére került Egyesült Királyságnak egyébként nem igazán van joga beleszólni az arktikus vitákba, lévén, hogy legészakibb pontja (Shetland Islands) 710 kilométerre délre fekszik az Északi Sarkkörtől.
A volt svéd miniszterelnök, Carl Bildt eközben üdvözölte Svédország és Finnország részvételét a ma kezdődő hadgyakorlaton. Azzal érvelt, miszerint: „Skandinávia végre ledobja magáról a Hidegháború semlegességének doktrínáját és egy proaktív katonapolitikát kezd követni”.
Amerikai csapaterősítés
A Pentagon júliusban erősítette meg, hogy hamarosan megduplázza az amerikai katonák számát Norvégiában a jelenlegi 330 főről és azokat közelebb állomásoztatja majd az orosz határhoz. Moszkva akkor jelezte, hogy ezt az országa elleni támadásként értékelheti.
A Washington és Oslo közötti katonai együttműködés magában foglalja a hírszerzési információk cseréjét, norvég nagyszabású fegyvervásárlásokat – beleértve 52 darab F-35-ös lopakodó vadászgép és 5 darab Boeing P-8 Poseidon tengeri járőrrepülőgép -, a norvég repterek használatát és amerikai hadianyagok tárolását norvég területen (MCPP-N).
Norvégiának három jelentősebb radarállomása van: az egyik Vardø-ban, közel az orosz határhoz, a másik a Svalbard-szigetcsoporton és a harmadik az Antarktiszon - mindháromnak fontos szerepe van a kontinentális USA felé esetlegesen haladó orosz rakéták elfogásában. Az Északi-sarkkörön túli svalbardi radarállomás egyébként az 1925-ös Svalbardi Egyezmény megsértésével üzemel, amely kimondja, hogy Svalbard nemzetközileg garantált demilitarizált státuszt élvez.
Káncz Csaba jegyzete
