|
| Tüntetnek Kanadában a csúcstalálkozó előtt. (EPA/TANNEN MAURY) |
Ma kezdődik a két napos G7 csúcstalálkozó Kanadában. Az előjelek alapján nyugodtan kijelenthető, hogy az 1975 óta fennálló találkozók történetében ilyen feszült és konfrontatív találkozó még nem volt korábban. A német és a francia vezető Trump-ot deresre akarja húzni mind az új vámok, mind a párizsi klíma-megállapodás ügyében, de a kiszivárgott hírek szerint az amerikai elnököt a szövetségesei politikai nyomása a legkevésébé sem zavarja és kemény válaszokat fog adni.
G6 plusz egy
Párizs és Berlin már a találkozó előestéjén a zárt ajtók mögött azzal fenyegetőzött, hogy példátlan módon nem fogják aláírni a közös zárónyilatkozatot. Múlt héten a G7 pénzügyminiszterek találkozója után Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a G7-et találóan „G6 plusz egy”-ként jellemezte. Az „Amerika Mindenekelőtt” politikája tehát meghozta gyümölcsét, a második világháború utáni nyugati rend gyakorlatilag alapjaiban rendült meg.
A Fehér Ház vezető köreiben elfogadott nézetté vált, hogy az Amerika által 1945-ben létrehozott globális gazdasági rendszer mára hozzájárul az amerikai gazdasági térvesztéshez Európával és Kínával szemben. A múlt évi G7 csúcson még csak szavakon vitatkoztak a résztvevők, így Washington nem volt hajlandó elkötelezni magát a hivatalos közleményben „a protekcionizmussal szembeni ellenállás” ügyében. De hol van már a tavalyi hó, hiszen idén már Washington több fronton indított kereskedelmi konfliktust.
Egyrészt a szövetségesei ellen, másrészt Kína ellen, amelyet az amerikai globális katonai és geo-stratégiai hegemónia elleni fő veszélyforrásnak tart. Washington két fő aduja ebben a küzdelemben a dollár első számú globális tartalék-valuta státusza és brutális katonai ereje. Mindezeket az elkövetkező csatákban az oszd meg és uralkodj alapján akarja felhasználni.
Elfordul a figyelem Nyugat-Európáról
Merkel kancellár szerdán az Európai Néppárt ülésén kifejtette, hogy a világ megváltozott a második világháborút követő 70 év alatt és a hidegháború vége óta eltelt csaknem három évtized alatt és az új globális rendben Európa már nem támaszkodhat teljesen az USÁ-ra, hanem meg kell találnia új szerepkörét.
|
| Káncz Csaba |
A kancellár beszédében nagyobb európai összefogásra szólított fel olyan területeken, mint a védelem, a migráció és a muszlim imámok tréningje! Ízlelgessük egy kicsit Európa új feladatát: a muszlim imámok tréningjét. Semmi kétség tehát, hogy a kancellár elveszett Európa számára, de ezt mi már 2015 óta tudjuk.
És ezt bizony már az amerikai külügyminisztérium is felismeri, így a héten bemutatott új amerikai „Európa stratégia”. Az anyag gyakorlatilag bejelenti Washington figyelmének eltolódását Nyugat-Európáról Kelet-Európára.
A Trump kormányzat egyben radikálisan megváltoztatja hozzállását az európai integrációval szemben. A Fehér Ház szerint a korábbi amerikai kormányzatok túlságosan támogatóak voltak az európai integráció irányába, amely Trumpék véleménye szerint mára bizonytalansági forrássá alakult.
Nos, ha a mai Olaszországot egy európai állatorvosi lónak vesszük, akkor nem is tudunk ennek az amerikai vádnak nagyon ellentmondani. Befolyásos amerikai közgazdászok ugyanis arra az álláspontra jutottak, hogy az eurózóna esetleges felbomlása súlyosabb nemzetközi pénzügyi válságot okozna, mint az 1930-as évek depressziója. Az Obama kormányzat ezért is támogatta Görögország bennmaradását az euróövezetben. A Trump kormányzat azonban eddig még nem fejtette ki, hogyan viselne el az amerikai pénzügyi rendszer egy esetleges fejreállást az eurózónában.
Káncz Csaba jegyzete
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elítélte a megnyilvánulást. 
