Az áremelési törekvések intenzitása májusban tovább emelkedett az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A kiigazítás nélküli adatok is az áremelési szándékok valamelyes növekedését mutatják: az áremelést tervezők aránya az áprilisi 39 százalékról májusra 43 százalékra bővült, míg az árcsökkenésre számítóké maradt 4 százalék - közölte lapunkkal a GKI, amely kutató intézet rendszeresen figyeli és letapogatja ezeket a szándékokat a szektor vállalatainak körében.
A KSH adatai szerint az építőiparban a termelői árak 2021 első negyedévében 7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Becslések szerint a kereskedők idén további 5-10 százalékkal is emelni fogják az árakat, részben amiatt, hogy a felhasznált alapanyagok mintegy negyede külföldről érkezik, s a március végéig jelentősen, a 370-es történelmi mélypont közelébe romlott forint/euró árfolyam miatt folyamatosan egyre többet kellett kiadni ezekért az anyagokért. Mindez az új lakásokat is drágítja, egyben növeli a felújítási költségeket is.
Az acél, a bitumen és a cement jelentős áremelkedése miatt az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a kormányhoz fordult segítségért. Kérve, hogy mivel az európai termelők egy része súlyos kapacitásgondokkal küzd és a szállítások is akadoznak, a kormány igyekezzen Európán kívüli, főleg ázsiai és távol-keleti forásokat bevonni.
Egyébként az építőipari nyersanyagok és építőanyagipari termékek drasztikus áremelkedése globális jelenség, az Európai Unió valamennyi tagországában gondot okoz. Ezért az ÉVOSZ úgy gondolja, hogy a helyzet kezelésében az uniónak is fontos szerepe van.
A drágulás tehát nem magyar sajátosság. Lengyelországban például a vártnál nagyobb mértékben nőttek a termelői árak áprilisban éves összevetésben: a lengyel statisztikai hivatal szerint éves szinten a várt 4,9 százaléknál jelentősebben, 5,3 százalékkal, a márciusi 3,9 százalékos emelkedés után. Áprilisban éves szinten a legjelentősebben a bányaipar termelői árai mentek feljebb, 22,1 százalékkal, míg például a feldolgozóipari termelői árak 5 százalékkal. A múlt hónapban 4,2 százalék volt az építőipari termelés éves szintű csökkenése a márciusi 10,8 százalék esés után. Szakértők nagyobb, 8 százalékos áprilisi csökkenésre számítottak. Havi összevetésben az építőipari termelés növekedése 9,9 százalékra lassult a márciusi 34,2 százalékos ütemről, de így is meghaladta az elemzők által várt 5,2 százalék bővülést Lengyelországban.
Az ÉVOSZ szerint a problémát egyebek mellett a pandémia okozta, de Kínának is szerepe volt benne, ugyanis miközben az ázsiai ország adja a világ acéltermelésének több mint az 50 százalékát, acélipari termékeket tart vissza a világpiactól. Az ÉVOSZ ezen felül azt is javasolta, hogy a mostani helyzetben a Gazdasági Versenyhivatal fokozottabban figyelje az építési piacot, a tisztességtelen piaci magatartás kiszűrése érdekében.
Itt emlékeztetünk arra, hogy ez a magatartás eddig sem volt idegen az ágazattól, nehezítette a helyzetet az is, hogy megint kezd elharapózni a késedelmes fizetés, a szakszövetség szerint a cégek legalább 10-15 százaléka szenved amiatt, hogy késve vagy egyáltalán nem kapja meg a neki járó pénzt.
Arra is kitértek, hogy az áremelkedéseket a megrendelők ritkán veszik figyelembe, ha a munka már elkezdődött, emiatt a vállalkozók viselik a drágulás terheit. Az építési beruházási célú közbeszerzéseknél és a korábban megkötött közcélú szerződések végrehajtásánál is nehézséget okoz a nem várt áremelkedés. Ezért szeretnék azt is, hogy a közösségi, állami közbeszerzéseknél az ajánlatkérők, a megrendelők vállaljanak nagyobb részt az árkockázatokból: legyen lehetőség szerződésmódosításra az árváltozások kezelése érdekében.
A GKI megállapította azt is, hogy az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése – az előző hónaphoz képest – áprilisban hatalmasat, májusban enyhén javult (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). Így e mutató teljes egészében ledolgozta a tavaly áprilisi nagy esést. Ebben a hónapban a nyers, azaz a szezonálisan nem kiigazított adatok is némi pozitív változást mutattak. Májusban a növekvő és csökkenő termelésről beszámoló cégek aránya rendre 17 és 21 százalék, míg áprilisban 16 és 24 százalék volt. Az év ötödik hónapjában a magas- és a mélyépítő cégek elégedettsége is javult.
A meglévő rendelésállományokra vonatkozó értékelés májusban érezhetően javult (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). Ez a mutató is meghaladta a tavaly márciusi szintet. Havi alapon a nyers adatok is enyhe pozitív változásra utalnak. Májusban a válaszadó vállalkozások 24 százaléka számolt be magas és 23 százaléka alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány áprilisban 21 és 28 százalék volt. E hónapban a magasépítők elégedettsége javult, a mélyépítőké nem változott.
A KSH adatai szerint az építőipari vállalkozások március végi szerződésállományának volumene 13,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződések állománya 4,2, míg az épületek építésére vonatkozóké 28,6 százalékkal nőtt éves szinten.
Javuló európai mutatók
Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) azt közölte, hogy az előzetes adatok szerint, szezonálisan kiigazítva az euróövezet 19 tagállamában 2,7, míg az Európai Unió 27 tagállamában 2,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés márciusban az előző hónaphoz képest. Éves összevetésben az euróövezetben 18,3, az unió egészében pedig 14,9 százalékkal bővült az építőipari termelés. A jelentős növekedést részben a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedések következtében kialakult alacsony bázis okozta. A statisztika havi és éves bontásban is meglehetősen hiányos, 10 országból ugyanis nincs márciusra vonatkozó adat.
Az elérhető adatok alapján márciusban a legnagyobb havi növekedés Magyarországon volt, 11,5 százalékkal, majd Németország (+10,8 százalék) és Szlovákia ( +9 százalék) következett. A legnagyobb havi csökkenés Franciaországban volt, 7,3 százalékkal, amelyet Svédország (-3,1 százalék) és Spanyolország (-0,9 százalék) követett. Éves összevetésben a legnagyobb növekedés Olaszországban (+74,5 százalék), Franciaországban (+46,3 százalék) és Belgiumban (+36,3 százalék) volt.
A legnagyobb csökkenést Spanyolországban jegyezték fel, 13,2 százalékosat, de 12,6 százalékkal csökkent az építőipari termelés éves összevetésben Lengyelországban és 4 százalékkal Finnországban. A 2020-as év egészét tekintve az euróövezetben 5,7, az unióban pedig 5,0 százalékkal esett vissza az építőipari termelés az előző évhez képest.
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
