|
| Hajléktalanok Johannesburgban, Dél-Afrikában 2020. március 27-én. EPA/KIM LUDBROOK |
Az Afrikai Unió adatai szerint tegnap az 1,216 milliárd lakosú afrikai kontinensen 2746 koronavírusos fertőzöttet és 60 halottat tartottak nyilván.
A kibontakozó válság elképesztő keretrendszereként ez a kontinens rendelkezik a globális népesség 16 százalékával, de csupán a világ egészségügyi kiadásainak 1 százalékát költik el ott. Olaszországban – amelynek egészségügyi rendszerét már megbénította a járvány – 10 ezer lakosra 41 orvos jut, Afrikában ugyanennyi lakosra csupán 2 orvos.
Dinamikus emelkedés
Az afrikai népesség túlnyomó többségének nincs egészségbiztosítása. Még a kontinens egyik leggazdagabb országában, a Dél-Afrikai Köztársaságban is a népesség 82 százaléka egészségbiztosítás nélkül él. A közkórházak pedig személyzeti hiánnyal küszködnek és gyakran bénulnak le a legkülönbözőbb járványok miatt.
A Dél-Afrikai Köztársaság egymaga a tegnapi adatok szerint 900 koronavírusos fertőzöttel rendelkezik, 191 fővel növekedve egyetlen nap alatt. A kontinensen először Egyiptomban jelent meg a fertőzés, február 24-én és tegnap már 456 fertőzöttet és 21 halottat regisztráltak – Algériában 302 fertőzöttre jutott 21 halott.
Észak-Afrikában a muszlim országok mára lezárták az iskolákat, az egyetemeket, a mecseteket, felfüggesztették a repülőjáratokat a magasan fertőzött országokba és megtiltották a tömeges összejöveteleket.
Strukturális gyengeségek
A koronavírus nem csak a megfelelő egészségügyi infrastruktúra hiánya miatt fenyegeti a kontinenst, hanem a nyomornegyedek- és menekülttáborok nagy száma miatt is. Mindezen túl a mai napig mintegy 24 millió AIDS-pácienst és mintegy 2,5 millió tüdőbajos beteget kezelnek a kontinensen - valóban, a világ összes tüdőbajos haláleseteinek negyede Afrikában történik. A világ 15-19 éves AIDS-eseinek fele csupán 6 országban oszlik el: Dél-Afrikai Köztársaság, Nigéria, Kenya, India, Mozambik és Tanzánia.
A felnőtt korban AIDS-t elkapó betegek 73 százaléka Afrikára esik. Hasonlóképpen, a malária mintegy 400 ezer emberrel végez évente a kontinensen. Mindezen páciensek a legyengült immunrendzserük miatt gyakorlatilag nem élnék túl a koronavírus támadását.
Ha mindez nem lenne elég, a kontinensen számos óriási menekülttábor üzemel, csupán a Száhel-övezetben mintegy 1 millió a menekültek száma. A Dél-Afrikai Köztársaságban mintegy 2 millió menekült él. Ezen túlzsúfolt táborokban természetesen lehetetlen betartani a szükséges távolságot az emberek között, mint ahogyan az egészségügyi ellátás is csak nyomokban létezik.
Nem megy nemzetközi segítség nélkül
|
| Káncz Csaba |
Afrikában milliók élnek abból, hogy zöldséget, egyéb élelmiszert árulnak az utcaszélen – márpedig ezt az életmódot egyszerűen képtelenség lesz feladniuk a járvány idején, hiszen nincs más bevételi forrásuk.
Hasonlóképpen, milliók ingáznak a városokba a túlzsúfolt vonatokon és buszokon – ami természetesen melegágya lehet a vírus terjedésének. Szintén milliók ingáznak a gazdagabb szomszéd országokba és a határok őrizete több, mint hiányos.
Szakértők egyetértenek abban, hogy a fejlett világ koordinált segítsége nélkül a kontinens egyszerűen képtelen lesz megbirkózni a kibontakozó járvánnyal. Márpedig az utóbbi hetek fejleményei világossá tették, hogy a fejlett világ még saját magán sem tud segíteni. A magára hagyott Afrika tehát nagyobb közegészségügyi katasztrófával nézhet szembe, mint amilyen az ebola-járvány volt.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
