Az elnök szerint a most bejelentett korrekciók a Költségvetési Tanács nyári figyelmeztetései nyomán születtek. Kovács Árpád kijelentette, hogy az idei hiánycél a tartalékok eltörlésével tartható. Hozzátette: a teljes, 400-450 milliárdos kiigazítást nem célszerű ortodox vagy nem ortodox kifejezésekkel illetni, tulajdonképpen hagyományos gazdaságpolitikai, költségvetés politikai eszközökkel valósul meg a cél.
A kiigazításra azért volt szükség, mert az eredeti költségvetés nem tartalmazta a munkahelyvédelmi programot, amely 300 milliárdos többletkiadást jelent a költségvetésnek, további 100 milliárd pedig azt szolgálja, hogy biztonságosan 3 százalék alatt legyen a hiány. Kovács hozzátette azt is, hogy a többletbevétel egyrészt a tranzakciós adóból és az adóbeszedés hatékonyságának javításából jön össze, utóbbi 120 milliárd forintos összege betarthatóbbnak tűnik, mint a korábban eltervezett 160 milliárd forint. Figyelmeztetett arra, hogy az adóbeszedési többletnél nettósítva kell számolni, hiszen ráfordítások is lesznek, például a pénztárgépek bekötése pénzbe kerül. A másik tétel az elmaradt béremeléseknél jelentkezik, hiszen ott a bérjárulék is elmarad.
Az elnök jelezte, hogy nem szeretne számháborúba bocsátkozni, de szerinte idén recesszió lesz, és egyes előrejelzők 1,5 százalékos visszaesést prognosztizálnak. Ugyanakkor ha ez valósul meg, akkor 2013-ban az elrugaszkodás nehezebb lesz. Az IMF megállapodás kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a védő háló olcsóbb forrást jelent, amihez a piacok is igazodnak, Magyarország kockázati felárai lefelé mennek. Mint mondta: a 3 százalék alatti hiány betartása elemi érdeke az országnak, mert az kötődik a finanszírozáshoz és az államadósság csökkentéséhez, hiszen a kamatkiadásokra költött 1.300-1.400 milliárd forint több, mint az egészségügyre fordított kiadás.
A Költségvetési Tanács elnöke úgy vélte, hogy nem a görög úton van az ország. Hozzátette: a pedagógus béremelésre csak akkor lesz lehetőség, ha a nemzetközi konjunktúra jól alakul és a jövő évi gazdasági növekedés eléri a két százalékot, de akkor is számba kell venni, hogy az elmaradt közösségi beruházásokról, esetleg más fontos célokról, vagy a pedagógus béremelésekről döntsön a kormány.
Az uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni. 
