Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) csütörtöki rendezvényén elmondta, hogy amennyiben elmaradt volna a külföldi működő tőke beáramlása a vizsgált 1995-2009 közötti időszakban, akkor az éves átlagos 2,5 százalékos GDP növekedési ütem évente 0,7-0,9 százalékkal lett volna kisebb. Hozzátette, hogy emellett 2009-ben a magyar GNI, azaz bruttó nemzeti jövedelem, amit "kissé leegyszerűsítve jólétnek nevezhetünk" 10-15 százalékkal kisebb lett volna az FDI nélkül. Balatoni András szerint a tanulmány üzenete, hogy a működő tőke beáramlást gyorsítani kell.
A kutató elmondta, hogy az FDI-nak jelentős szerepe volt a folyó fizetési mérleg finanszírozásában, és ezért is fontos annak rögzítése, hogy ha az ország hitelből finanszírozta volna ezt, akkor a magyar GDP összességében 9 százalékkal alacsonyabb lenne.
Heim Péter a Századvég Gazdaságkutató elnöke elmondta: miközben a GDP 15-25 százalékát állítják elő az FDI révén Magyarországon működő társaságok, a beruházásokban 30 százalékos a részesedésük. Amennyiben az állam gazdasági szerepvállalását leválasztjuk, akkor az FDI-szektor a GDP 22-30 százalékát, a beruházások 40 százalékát adja - jegyezte meg.
A Századvég Gazdaságkutató elnöke szerint az FDI hatása a termelékenység emelkedésében a legjelentősebb, s ez nemcsak a multinacionális cégeknél érzékelhető, hanem a nekik beszállító kkv szektorban is. Mivel a működő tőke hatása függ a befogadó munkakultúrájától, azaz a befogadó képességtől, úgy tűnik, hogy az FDI a gépiparban fejti ki a legjobb hatást, miközben a mezőgazdaságban nem ajánlott - magyarázta Heim Péter.
Külföldi működő tőke nélkül nem tudtunk volna így növekedni
A Századvég Gazdaságkutató tanulmánya szerint a beáramló külföldi működő tőke (FDI) 15 százalékkal járult hozzá a magyarországi gazdasági növekedéshez 1995-2009 között. Az eredmények szerint külföldi működőtőke nélkül a vizsgált időszakban a hazai GDP 0,7-0,9 százalékkal lett volna alacsonyabb.
Az euró is drágább a reggeli szintnél. 
