Görögország kormányai költségvetési maszatolással titkolták el az ország valós adósságait, ami nem kis részben a 2004-es olimpia rendezési költségei miatt szállt el. A pénzügyi válság nyomán azonban elérkezett az igazság pillanata. A 2010-es őszi választások után kiderült, hogy az ország valójában fizetésképtelen.
Ezzel kezdődött a görög adósságválság, amelyben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió három mentőcsomagot adott az országnak 2011 és 2015 között, lólépésben váltották egymás a bal- és jobboldali kormányok, illetve egy szakértői kabinet, durván csökkentették a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, magasra nőtt a munkanélküliség és eljött az a pillanat is, amikor korlátozni kellett a bankokból felvehető pénz nagyságát.
Látványos fordulatot éltek át a görögök
Egy évtizeddel később a görög gazdaság Európa leggyorsabban növekvő gazdasága és a hitelminősítők egymás után javítják az ország adósságainak besorolását – derül ki a New York Times riportjából. A turisták visszatértek, a multik befektetnek, a bankok hiteleznek, a munkanélküliségi ráta 11 százalék, ami magas, de 2013-ban a görögök harmadának nem volt állása.
A kockázat persze nem múlt el teljesen. Az államadósság a GDP 166 százaléka, amivel Görögország a világ legjobban eladósodott országai között van. Még mindig magasabb az európai átlagnál a visszafizethetetlen hitelállomány a bankok könyveiben. A durva megszorítások még mindig árnyékot vetnek sok kispénzű ember életére.
Görögország összesen 320 milliárd euró kedvezményes hitelt kapott főként az eurózóna többi országától. Az ennek visszafizetését garantáló kezdeti szigorú pénzügyi ellenőrzést 2018-ban szüntették meg.
Újra kap hitelt az athéni kormány
A bizalom annyira megerősödött, hogy a görög kormány 2021-ben 30 milliárd euró kölcsönt kapott a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló uniós alapból. Ezt a klímaváltozás elleni beruházásokra fordíthatják. A DBRS Morningstar hitelminősítő intézet, amelynek értékeléseit elfogadja az Európai Központi Bank, szeptemberben befektetésre ajánlott szintre emelte a görög államadósság hitelbesorolását. A Moody’s is eggyel közelebb vitte ehhez a szinthez, a befektetésre ajánlott határ alá emelte a minősítését.
Közben több cég is úgy döntött, megbízik a görög piacban. A Microsoft egymilliárd euró értékben épít adatközpontot Athénban. A Pfizer gyógyszergyár 650 milliárd euró befektetésével kutatóközpontot hoz létre. Amerikai, kínai és európai vállalatok kötnek szerződéseket zöldenergia-projektek végrehajtására. Az erdőtüzek ellenére 10 millió turista érkezett idén az országba, ami becslések szerint 21 milliárd euró bevételt hozott a számtalan kisebb-nagyobb idegenforgalmi vállalkozásnak. Újraindultak az építkezések.
Ugyanakkor a kisemberek még nem álltak teljesen talpra, miután sok esetben munkanélkülivé válva elvesztették életük megtakarítását. A minimálbéren élőket Görögországban is komolyan sújtja az koronavírus-járványt, illetve az Ukrajna elleni orosz agressziót követő infláció.
A kormány azt ígéri, hogy a nyár elején megszerzett négyéves kormányzati ciklusának végére 950 euróra (370 ezer forint) emeli a minimálbért. Ezt a választások előtt, áprilisban növelték 780 euróra. A közszolgálatban dolgozók bére először nőhet azóta, hogy válság alatt 20 százalékot lefaragtak belőle. A 62 éves Konsztantinosz Kanderakisz, aki a digitális szolgáltatásokat nyújtó hivatalnál dolgozik ellenőrként, 35 éves munkaviszony után 1300 eurót keres. Az elmúlt évtizedben csökkent a bére, most 100 euró emelésre számíthat. Azon túl, hogy jól jön a pluszpénz, pszichológiai lökést ad neki, hogy újra bízhat hazája, Görögország jövőjében.
Digitális cenzúra a válság közepén.
