Állítólag már csak a készenléti hitel kerülhet szóba
Egy szigorú gazdaságpolitikai keretek között kidolgozott, elővigyázatossági IMF-program segíthetne Magyarországnak a meglévő feszültségek enyhítésében, mégpedig a potenciálisan rendelkezésre álló tartalékok növelése és a stabilitás megteremtését célzó intézkedés csomag révén - írta internetes oldalán a Figyelő a Nemzetközi Valutaalap január 18-i ülésére készült, a lap birtokába került jelentésre hivatkozva.
A figyelo.hu-n olvasható cikk szerint a dokumentum elővigyázatossági programot említ, ám a szövegkörnyezetből nem derül ki, hogy az elvben rendelkezésre álló hitelprogram-fajták közül melyikre gondolnak az IMF-nél. Ugyanakkor a lap információi szerint a Valutaalap igazgatóságának egyik decemberi, informális ülésén téma volt a magyar hitelkérelem, s a résztvevők szinte egyhangú véleménye alapján csakis készenléti hitel-megállapodás jöhet szóba. "Ám ezt is lehet elővigyázatosságinak nevezni, már csak azért is, mert lehívni az egyes részleteket nem kötelező. Erre a korábban felvett készenléti hitelek esetében is többször volt példa" - írja a Figyelő.
Nyílt lapok: állítólag a kormány már mindent tud
A lap értesülései szerint az IMF a január 18-ra készült jelentését már eljuttatta a magyar kormánynak, amely kiegészítéseket fűzhet hozzá, és a végleges változatot az IMF igazgatóságának jóváhagyása után hozzák nyilvánosságra. A Valutaalap igazgatótanácsa január 18-án értékeli a magyar gazdaság helyzetét, megvizsgálja a novemberben elvégzett éves felülvizsgálatról és program utáni megfigyelésről készült jelentést, de nem foglalkozik a magyar kormánynak az új elővigyázatossági hitelkeretre vonatkozó kérésével - ezt csütörtökön mondta az IMF budapesti képviselője, Iryna Ivaschenko a Dow Jones hírügynökségnek.
A hírügynökség szerint az értékelés mindenesetre megteremtheti az alapot a tervezett tárgyalásokhoz az új hitelprogramról, amiképp várható, hogy az IMF értékelése körvonalazza majd a nemzetközi pénzintézet aggodalmait a magyar kormány gazdaságpolitikája iránt. Ebből nagyjából az is kiderülhet, milyen feltételeket szab majd az IMF az új programhoz. A Figyelő a jelentésre hivatkozva azt írja, az IMF szerint a jegybanki függetlenség visszaállítása; a Költségvetési Tanács megerősítése; szigorúbb költségvetési politika; a válságadók mértékének jelentős mérséklése, majd kivezetésük; az ad-hoc gazdaságpolitikai intézkedések beszüntetése; a tervezett reformok végig vitele; a szociális juttatások rendszerének átalakítása; a közösségi közlekedési vállalatok átszervezése; a magáncsőd intézményének a bevezetése területén kell lépéseket tennie a magyar kormánynak.
Erős bírálat a kormányzati politikának
A lap idézi a jelentést, amely szerint Magyarországon jelenleg „bonyolult a politikai klíma”. Arra is felhívják a figyelmet az IMF szakértői, hogy ugyan a magyar gazdaságra egy sor olyan külső tényező hat negatívan, amelyeket a kormány nem képes befolyásolni, de mérsékelné a rosszabb forgatókönyvek megvalósulásának az esélyét, ha a kormány felhagyna az ad-hoc intervencionista intézkedések meghozatalával, ami 2011-et jellemezte, illetve megerősítené a gazdasági intézményeket. Valós veszélynek nevezi, hogy az Európai Unió - az immár nyolc éve tartó túlzott deficiteljárás miatt - retorzióként megvonja Magyarországtól a kohéziós alaptól nyújtott támogatást, ami által a GDP 2 százalékának megfelelő összegtől esne el az ország.
A dokumentum állítólag megfelelőnek nevezi az ambiciózus költségvetési célokat, ugyanakkor leszögezi: megvalósulásukat veszélyeztethetik a romló makrogazdasági feltételek és a politikai kisiklások. Az egyre bonyolultabbá váló adórendszert úgy kellene átalakítani, hogy szolgálja a középtávú növekedési célokat, a tervezett strukturális reformokat pedig teljesen végig kell vinni, miközben a munkaerő-piaci torzulásokat el kell kerülni.
A jegybank és a Költségvetési Tanács mindenek előtt
A lap azt írja, a legélesebben a monetáris politika, azaz a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének a megőrzését említi a tervezet. A többi között kimondja, hogy aggodalomra ad okot részint az, hogy nagyon gyakran változik a jegybankra vonatkozó szabályozás, ami miatt instabil a monetáris politika működési környezete. Emellett „komoly aggodalmak merülnek fel” a miatt, ahogyan egy ilyen súlyú makrogazdasági hatású jogszabályt az érintettek véleményét figyelembe nem véve, ugyancsak sietősen fogadtak el. Ráadásul a legutóbbi javaslatok tartalma megkérdőjelezi a kormány elkötelezettségét a jegybank függetlensége mellett.
A jelentéstervezet síkra száll a Költségvetési Tanács megerősítése mellett is. A dokumentum szerint a költségvetési tartalékok szintje nem elég magas. A strukturális reformokat végig kell vinni, a munkaerőpiacon kialakult torzításokat el kell kerülni, s racionalizálni kell az állami foglalkoztatást – elsősorban az önkormányzatoknál, újra kell gondolni és hatékonyabbá kell tenni a szociális ellátórendszert, át kell szervezni a közösségi közlekedési vállalatokat – sürgeti a jelentés. A válságadókkal kapcsolatban a dokumentum leszögezi, hogy a kormány vállalása szerint 2013-ban kivonják azokat. Emellett egyszerűsíteni kell az adórendszert, a terheket jobban szét kell teríteni, illetve be kell vezetni a magáncsőd intézményét – javasolja a tervezet a Figyelő szerint.
Krasznahorkai László Nobel-díjas magyar író kedden Berlinben átvette a Német Szövetségi Köztársaság Nagykeresztjét a csillaggal kitüntetést. 
