|
| Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatója. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő (b). MTI Fotó: Máthé Zoltán |
Kormányinfó van, az utolsó előtti idén. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter köszönt mindenki, majd belekezd:
Menekültválság: Magyarországot sarokba akarják szorítani jövő héten pénteken Brüsszelben. Új fogalmak jelentek meg az európai előkészítő dokumentumokban: kötelező szétosztás és kötelező szolidaritás. Magyarország semmilyen formában nem tudja elfogadni ezt a kötelező betelepítést, az új mechanizmust. Nincs olyan politikai alku, amely ezt eredményezheti.
A magyar kormány álláspontja az, hogy a menekülteket nem beengedni kell, hanem határon túl kell lebonyolítani a menekült státuszra vonatkozó kérelmeket. Nem megszervezni, hanem megállítani akarjuk a bevándorlást - mondja a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Rengeteg pénzt költött Magyarország az uniós határvédelemre, mi így vagyunk szolidárisak. Magyarország egy olyan terven dolgozik, ami nem automatikus szétosztást támogat hanem önkéntest. Magyarországnak ezt az álláspontot kell megvédenie.
Jó állam-jelentés: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem csinált egy hatalmas tanulmányt az állam működéséről nemzetközi viszonylatban, amelyet a kormány is fel fog használni a versenyképesség növelésére. Külön megvizsgálta a kormány a kkv-k szerepét és támogathatóságát. A tanulmány mindenki által hozzáférhetők lesznek.
PISA-jelentés: tárgyalás lesz a pedagógusok érdekképviseletével, mivel itt már nem fenntartói gondról van szó, hanem tartalmival. Lázár idézi az EU-t, amely szerint az állam többet költ az oktatásra az uniós átlagnál. A kormány azt szeretné, ha az oktatási jelentéseket megvitatná és megoldás jönne a módszertani és tartalmi kérdésekre. “A kormány amiért felelős volt, azért el is vitte mindig a balhét” - mondta a miniszter arra vonatkozóan, hogy itt már nem a kormány hibájáról van szó. Álláspontjuk az, hogy nem politikai kérdés az, hogy mit kell megtanulni matematikából. A mostani eredményt nem a pedagógusokon akarják számon kérni, de be kell látni, hogy változásra van szükség és nem a kormány tehet az eredményről. A magyar versenyképesség felzárkóztatása miatt kiemelten fontos kérdés az oktatás a kormányzat számára. A lengyelek kidolgoztak egy jó reformot, érdemes ezt figyelni. Nem lesz kilencosztályos általános iskola.
Országgyűlés: december 12-én fejezik be az ülésszakot.
Digitális felzárkóztatás: úgy nem lehet egy digitális képességre is építő teszten jól megfelelni, hogy nem teljes a digitális lefedettség. A cél, hogy 1-2 éven belül mindenki hozzájusson ezekhez az eszközökhöz.
Kistelepülési polgármesterek bére: ötpárti konszenzus volt a béremelésről. Ha minden polgármester bérét megemelik (1500 fő alatti és feletti településen is), akkor az csak úgy érhető el, hogy a nagyobb települések helyi kasszából fizetik, ahol viszont kevesebb pénzből gazdálkodnak, ott besegít az állam. Hamarosan ajálatot ad a településeknek a Belügyminisztérium a megvalósíthatóságról.
Bürokráciacsökkentés: az egyik legsikeresebb akció volt a Lázár János keze alatt lévő hivatali átszervezés, ami miatt az ügyintézés felgyorsult, új munkahelyeket teremtett és rengeteg ügy került megoldásra. Differenciált béremelés lép életben januárban a júliusi emelés után a közalkalmazottaknál.
Adótörvények: jövő héten döntenek a társasági adó mértékének csökkentéséről. 145 milliárd forintos megtakarítást jelent majd a vállalkozásoknál. A vállalkozások 88 százaléka 5 embernél kevesebbet alkalmaz, de egyszerűsített adózási szabályokat csak 5 százalék használja, tehát van még mit tenni az egyszerűsítésért. Folyamatos lesz az adócsökkentés hat éven keresztül. A béremeléshez úgy teremtenek lehetőséget a vállalkozások számára, hogy csökkentik a terheteket.
EU-s pénz monitoring: feláll egy eseti bizottság az uniós pénzek elköltését és hasznosulását vizsgálva, de megbíztak ezzel egy nemzetközi könyvvizsgáló céget is. Ötödikéig a pénzek 76 százalékához volt elérhető pályázat, idén 1700 milliárdos lehet a kifizetés.
Erzsébet-utalvány kiosztása: életszerű érveket hozott fel a szakszervezet, amikor arra kérte Lázárt, hogy ne a járási hivatalok embereivel vitessék ki az utalványokat. Ha nem egy hét alatt kell kivinni, hanem egy hónap alatt, akkor megvalósítható lett volna. Ezek az “életszerű érvek” nem merültek fel előzetesen, amikor a kormány döntött arról, hogy inkább a járási dolgozók vigyék ki. A Posta tett egy új ajánlatot, de nem volt rajtuk nyomás. “Azt nem akartuk, hogy rendőrök vigyék ki”.
Állami ajándék: 1 milliárd forintot osztottak ki a gyerekes állami dolgozók között.
Antikorrupciós szervezetből való kilépés: abban a reményben lépett be Magyarország ebbe a szervezetbe, hogy meghallgassák a kormány álláspontját is a nemzetközi kritikákról. “Nem volt fair, nem korrekt”. A miniszter szerint megtagadta a szervezet, hogy a kormány véleményét is beleírják a jelentésekbe. “Akkor meg minek üljünk ott?” - zárja Lázár.
Metróbaleset: érzékeny a téma a főváros és a kormány párharca miatt. Ha Tarlós István a kormányhoz fordul, megkap minden támogatást - ismétli a régi mantrát Lázár. Kötöttpályás közlekedésfejlesztésre van szükség a kormány szerint. A forgalom leállítása a főváros hatásköre, a kormány ebbe nem fog beleszólni. Krízishelyzetben a kormány a helyzet magaslatán áll majd.
Csendes kórházak: teljesen rendben van, sőt, már rég szükség volt arra, hogy a kórházi orvosokra kiszabják a nyilatkozatstoppot. Ez nem új, eddig is a kórházigazgató beleegyezése kellett egy forgatáshoz vagy interjúhoz. Az állami kórházakra vonatkozik csak az új szabály, egyébként a magánorvosok és a betegek is azt nyilatkoznak, amit akarnak.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
