Lázár János szerint sincs minden rendben a magyar gazdasággal

Lázár János az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. szeptember 28-án. MTI Fotó: Kovács Attila

Nincs minden rendben - kérjünk vissza pénzt az Auditól?

A kormány a különböző társadalmi partnerekkel megvizsgálja, hogy a 2 százalék feletti gazdasági növekedést hogyan lehet fenntartani – mondta el Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján.

A hírek szerint elvben minden rendben van: a magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt 2 évben az európai szint felett teljesít. A kormány tehát elégedett lehet és az emberek visszajelzései is kedvezőek lehetnek. De ez nem így van – mondta a miniszter.

A magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban komoly a kitettség: csak az elmúlt hónapban jött a kínai kérdés és itt van a Volkswagen-botrány is, ahol a spanyol kormány intézkedése nyomán felmerülhet az, hogy Magyarország is visszakövetelje-e az Audinak adott támogatást.

De belső kihívások is vannak: az EU-források kérdésköre, a mezőgazdaság idei visszafogottabb teljesítménye és a banki hitelezés vártnál alacsonyabb dinamikája is gondokat okoz.

400 milliárddal több pénzből tudjuk ugyanazt?

2013-ban az a veszély fenyegette az országot, hogy elveszít 2 milliárd eurónyi uniós pénzt – emlékeztetett a miniszter. A felgyorsítás után ugyanakkor ma már jobban állunk: a hajrának köszönhetően eddig 8244 milliárd forintot helyzetek ki, az év végéig további 700 milliárd forint kicsatornázása várható majd a gazdaságba. Ez azt jelenti, hogy idén 2200 milliárd forint lesz a kihelyezés, tavaly 1800 milliárd forintot csatornáztak a gazdaságba. Vajon rendben van-e az ország gazdasága, ha a 2014-es növekedési szint eléréséhez már nem 1800 milliárd forintra, hanem több mint2200 milliárd forintos támogatás kifizetésére van szükség? – tette fel a kérdés a miniszter.

Lázár János szerint fontos, hogy felmérjük, hogy a kihelyezett 9000 milliárd forint milyen gazdasági növekedést hozott. Lázár e téren többre értékeli az elért eredményeket, mint mások, egyik példaként azt említette, hogy például 200 ezer munkavállaló állásának megteremtéséhez vagy legalább megtartásához érdemben járult hozzá ez a pénz, amely a saját forrásokkal számítva 14 ezer milliárd forintot tett ki.

Mennyi pénzt lehet egyáltalán kifizetni?

Most ugyanakkor 12 ezer milliárd újbóli elköltésére kaptunk lehetőséget. Ehhez ugyanakkor számos akadályt kell legyűrni. A fő gondot a miniszter szerint az jelenti, hogy a jövő évi kifizetésnek minimum 1500-1600 milliárd forintnak kell lennie, de a gazdasági növekedés fenntartásához minimum 2000 milliárd kifizetése kellene. Olyan kormányzati emberrel nem találkoztam, aki 1300-1400 milliárd forintnál nagyobb kifizetését reálisnak tartana – mondta Lázár János. Szerinte a jelenlegi intézményrendszer 1600 milliárdot ki tud fizetni – ez maximum 20 szakember munkájától függ, akiknek megfelelő tapasztalata és elismertsége van Brüsszelben.

Vészesen fogy az idő

A lemaradásról szólva Lázár elmondta: a tárcák idén 133 pályázat kiírását vállalták 2700 milliárd forint értékben. Ehhez képest mindössze 27 pályázat került kiírásra 650 milliárd forintos keretösszeggel. A belső szakmai viták rendkívül rendkívüli energiákat kötnek le – ezekben a vitákban nagyjából fél éves késében vagyunk.

Nem biztos, hogy a kormánynak igaza van abban, hogy a hazai kkv-szektor képes lenne az uniós pénzek 60 százalékának felszívására, de ennek megvizsgálására már aligha van idő. 6-7 hónapunk van arra, hogy felpörögjünk, ha nem akarunk ismét abba a hibába csúszni, mint a 2007-13-as időszakban – mondta a miniszter.

Hozzányúlnak az EBRD-megállapodáshoz?

Egyéb kérdésekről szólva Lázár János elmondta: a kereskedelmi bankok jelenlegi hitelezési gyakorlata felülvizsgálatra szorul. A magyar állam kezében van egy jelentős eszköz a hitelezés felfuttatásához (az MKB és a Takarékbank, valamint a takarékszövetkezeti hálózat), de az áttörés ott sem sikerült eddig.

Lázár szerint ennek ellenére felülvizsgálandó, hogy a februári EBRD-megállapodásban vállalt kötelezettségek hogyan teljesültek, ezért a kormány a Bankszövetséggel együtt még ebben a negyedévben megvizsgálja a kérdést és javaslatokat tesznek arra, hogy miként tudna 2016. I. negyedévétől sokkal komolyabb hitelkihelyezést teljesíteni a bankszektor.

Az uniós pénzekből 600-700 milliárd forint az MFB-n keresztül kihelyezhető 2 éven belül, ebből 500 milliárd már 2016-ban kihelyezhető. A további megszerzett kereskedelmi banki részesedéseket minél hamarabb vissza kell vezetni a piacra – mondta ugyanakkor Lázár János.

Az állam kezében lévő pénzügyi eszközöket – Posta, takarékszövetkezetek – meg kell erősíteni feladatuk elsősorban a mezőgazdasági hitelezés és a zöldbanki feladatok megoldására vonatkozik.

Durva bürokráciacsökkentő program jön – kiszólás az NGM-nek

Az állami bürokrácia leépítése terén tett lépések szükségszerűségét azt mondta: a magyar állam ma még mindent elkövet, hogy bürokratikus akadályokat állítson a gazdasági fejlesztés elé. 6-7 hónapunk van arra, hogy érdemi lépéseket tegyünk, különben ebben a ciklusban már nem sikerülhet semmiféle reformot végrehajtani .

Jövő héten 107 törvény módosítására tesznek javaslatot – ebben még nincs benne az adóügyi és az építésügyi jogszabályok változása – mondta Lázár, aki szerint az NGM-től mérsékelt eltökéltséget érez az adóügyi feladatok megoldására. Azzal, hogy a NAV a gazdasági minisztérium szoros felügyelete alá kerül, még nem oldja meg az adóigazgatás problémáinak kérdését – hónapok teltek el azzal, hogy azon vitatkoztunk, ki legyen a NAV elnöke, miközben az intézmény reformja nem ettől függ.

Kormány-alap is lesz

Az EU-pénzekkel nem igazán támogatott gazdasági kihívásokra a kormány beruházási-fejlesztési alapot hozna létre: szükség volna nemzeti infrastrukturális alapra, ugyancsak hazai forrásból növelnék a lakásépítést és a lakossági energetikai beruházásokat.