|
| A jegybanki kamatfolyosó alakulása. Forrás: MNB |
Az MNB a nyáron jelentette be, hogy a monetáris kondíciók célzott lazítása érdekében korlátozni fogja a három hónapos betétek elhelyezésének lehetőségét a kereskedelmi bankok számára. A szeptemberben meghatározott 900 milliárd forintos limit bevezetésének eredményeként az év végéig 200-400 milliárd forintnyi likviditás szorul ki a három hónapos betéti eszközből. Emellett a Monetáris Tanács októberi és novemberi ülésén a hiteloldali eszközök kamatait is csökkentette.
Nagy Márton, az MNB alelnöke és Virág Barnabás ügyvezető igazgató frissen közzétett tanulmánya szerint az eszközök működnek: a bankrendszer alkalmazkodással reagált az intézkedésekre, érdemben lazábbá váltak a monetáris kondíciók.
A főbb pénzügyi piacokon 45-55 bázisponttal csökkentek a hozamok: a nyári bejelentés óta a bankközi - három hónapos bankközi BUBOR - hozamok 45 bázisponttal 0,57 százalékra, míg a három hónapos diszkont kincstárjegy (DKJ) 47 bázisponttal közel 0,3 százalékra, a swap-hozamok pedig 57 bázisponttal 0,55 százalékra mérséklődtek.
|
| A három hónapos eszköz korlátozásának pénzpiaci hatásai. A függőleges vonalak a korlátozással kapcsolatos bejelentések dátumát jelölik Forrás: Bloomberg, MNB. |
A BUBOR csökkenése éves szinten nagyjából 27 milliárd forint kamatmegtakarítást eredményezett a hazai lakossági és vállalati hitelfelvevőknek. A bankközi kamatok csökkenése mindezek mellett nemcsak az alternatív befektetési lehetőségeket értékeli fel, hanem a hitelkereslet növekedését eredményezheti, felerősítve ezáltal a jegybanki hitelösztönző eszközök hatását.
A teljes tanulmány itt érhető el >>
Az alapkamatot nem kellene tovább vágni
Nagy Márton és Virág Barnabás az alapkamat további csökkentése ellen is érvelnek. Úgy fogalmaznak, az alapkamat további csökkentésével egyre inkább olyan környezet felé haladna az MNB, ahol a közgazdaságtan és a monetáris politika alapvető törvényszerűségei másképpen viselkedhetnek, azaz nem szándékolt mellékhatások jelenhetnek meg.
"A jelenlegi alapkamatszint mellett ismerjük a világot, ráadásul az alapkamat stabilitása önmagában fontos érték, hiszen a tartósan változatlan kamatszint nagyobb kiszámíthatóságot és jobb tervezhetőséget jelent a piaci szereplők számára, ezáltal megkönnyíti a hosszú távú gazdasági döntések meghozatalát" - írták. Megjegyezték, hogy ezeket szem előtt tartva a monetáris tanács nem a rövid távon elérhető legalacsonyabb alapkamat elérésére törekszik, hanem azon kellően alacsony alapkamatszintet célozza meg, amelynek tartós, akár évekig történő fenntartása elősegíti az inflációs cél középtávú elérését. Eszerint legalább 2017 végéig, de akár 2018-19-ig is fennmaradhat az MNB laza monetáris politikai feltételrendszere.
