A január végén ismertetett törvénytervezet szerint a különadó progresszív, háromkulcsos lenne, a legnagyobb terheket a hétvégi árusításra róna, és az idén mintegy 0,45 milliárd eurónak megfelelő költségvetési bevételt hozna. A 300 millió zlotynál, mintegy 67 millió eurónál alacsonyabb bevételű cégeket 0,7 százalékos különadó terhelné. Az ennél magasabb bevételeket 1,3 százalékos adókulcs szerint adóztatnák meg. A szombaton, vasárnap és a munkaszüneti napokon folytatott árusítást pedig 1,9 százalékos kulcs terhelné. Az adómentes bevételi küszöb havi nettó 1,5 millió zlotyt tenne ki.
Szalamacha a sajtóértekezleten elmondta: a lengyel fogyasztóvédelmi hivatalhoz néhány nappal ezelőtt beérkezett levélben az EB „egyértelműen megtámadta” a növekvő adókulcs koncepcióját, „azt állítva többek között, hogy ezek kirekesztőek és aránytalanok, és hogy sértik az uniós alapszerződés vonatkozó cikkét”.
Más, mint a miénk
„Ezzel nem értünk egyet” – tiltakozott Szalamacha, kifejtve, hogy a jogszabály szerzői „úgy építették fel az adót, hogy eltérjen a magyarországitól”. A lengyel pénzügyminiszter ezzel vélhetően a korábban a sávos adókulcsok alapján megállapított magyar élelmiszerlánc-felügyeleti díjra utalt, amelyet tavaly nyáron brüsszeli döntés nyomán az eredeti, egykulcsos mértékre kellett visszaállítani.
|
A lengyeleket másolnánk Szatmáry Kristóf, a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa nemrég azt mondta: ha kedvezően alakul a lengyelországi kiskereskedelemben tervezett különadó sorsa, annak mintájára nálunk is bevezetné a kormány az új különadót. Részletek >>>> |
Szalamacha úgy értékelte: a bizottsági levelében kifejtett álláspont „csak az EB hiperaktivitásáról” tanúskodik, valamint arról, hogy a testület „a hatásköre kibővítésére törekszik, és abban is dönteni szeretne, amiben a tagállamok illetékesek”.
A pénzügyminiszter szerint Lengyelország február végéig válaszol az EB levelére.
Nem kapkodják el
A kiskereskedelmi különadót a tervek szerint márciustól vezetnék be Lengyelországban. Mateusz Morawieck kormányfőhelyettes és fejlesztési miniszter azonban a szerdai sajtóértekezleten elmondta: „nem kell túlzottan sietni”, mivel „az olyan nehéz ügyben, mint amilyen az adó optimális formájának megállapítása” kompromisszumra van szükség.
Az adó jelenleg tervezett formája miatt azok a nagy kereskedelmi láncokkal versenyezni próbáló lengyel kisvállalkozók is tiltakoztak, akik úgynevezett jogbérleti szerződés (franchise) alapján részesednek egy nagyobb bolthálózatban. Szalamacha ezzel kapcsolatban elmondta: az üzlethálózatok „hibás meghatározását” kerülendő, a konzultációk során figyelembe veszik ezt a Lengyelországban elterjedt vállalkozási formát.
Erre már érdemes felfigyelni. 
