Lengyelország igen rossz állapotban volt a rendszerváltáskor: előtte áruhiány, üres boltok, utána hiperinfláció, óriási munkanélküliség, igen alacsony életszínvonal. Az ország aztán szép lassan fejlődésnek indult a többi volt kommunista országgal együtt, de aztán igen nagyot lendített rajta az EU-belépés, valamint a Donald Tusk vezette kormány intézkedései, és előállt az az egyedülálló helyzet, hogy Lengyelország meg sem érezte a 2008-as válságot, míg szinte mindenki más nagyot esett vissza.
Sereghajtóból éllovas
Így Lengyelország szép lassan be is érte a visegrádi csoportot (Csehország, Szlovákia, Magyarország), sőt néhány mutatóban előzött is. Az EU-támogatások az elmúlt években ömlöttek, és a brit munkaerőpiac kissé korai megnyitása óta majdnem 1 millió lengyel vállalt munkát a szigetországban, 2011, a német piac megnyitása óta pedig ott is szép számmal helyezkedtek el. Ez a gazdasági növekedéssel együtt lecsökkentette a munkanélküliséget, sőt mostanra erős munkaerőhiányhoz vezetett.
A népvándorlás előnyei
A külföldön dolgozó tömegek egy része így már hiányzik, viszont azt a jótékony hatást kikényszerítették, hogy a bérek erősen növekedni kezdtek, megindult a felzárkózás, és a lengyel bérszint felkapaszkodott a brit harmadára. Ez persze még kevés, és nem indul meg tőle a visszavándorlás, de a béremelkedés dinamikus, jó okunk van feltételezni, hogy valahol a brit és a német szint feléig fog tartani, nagyjából a gazdaság teljesítménye is így aránylik a két fejlett országéhoz.
Az óriási munkaerő-vándorlásnak más jótékony hatása is volt: az óriási embertömeg időről időre hazalátogat, ezzel rendkívül megnövelve a légiforgalmat, és az ahhoz kapcsolódó beruházásokat. Az igények kielégítésére újabb és újabb repülőterek állnak üzembe (általában volt katonai bázisok), ráadásul egy részük eleve az EU-támogatásokból újul meg. A Bloomberg szerint ezek egyike az Olsztyn-Mazury repülőtér, melyet 31 millió dollár összegű EU-pénzből alakítottak át, és főleg Nagy-Britanniába indulnak onnan járatok.
Csökkenő támogatások
A támogatások összege azonban 2020-tól csökkenni fog, viszont mivel az Egyesült Királyság volt a második legnagyobb befizető Németország után, kiesése az eredetileg vártnál nagyobb mértékben veti vissza a támogatásokat, melyekből méreténél fogva Lengyelország részesült a legnagyobb mértékben. Az eddig kapott összeg olyan nagy volt, ami az egykor a nyugat-európai országok által kapott amerikai Marsall-segély méretével vetekszik.
Peremre kerülhetnek
Ami különösen nagy veszélyt rejt, az a jelenlegi lengyel kormány hozzáállása az Európai Unióhoz. Nem elég, hogy a brit kilépés lecsökkenti a támogatásokat és esetleg több százezer lengyel sorsa válik bizonytalanná, de a kormányzó Jog és Igazságosság Párt a brit kilépés után nem hogy mélyíteni, de egyenesen lazítani akarja az Unióval való lengyel kapcsolatot.
Miroslaw Gronicki volt pénzügyminiszter szerint ez önmagában lefékezheti az eddigi robusztus gazdasági növekedést, és az ország ismét lemaradóvá válhat. Gronicki szerint a legnagyobb növekedést nem a támogatások okozták, hanem az, hogy a lengyel gazdaság az egységes piac által milyen mélyen bele tudott integrálódni az európai gazdaságba, és ha a többiek tovább mélyítik ezt az együttműködést, a kimaradók biztosan hátrányba kerülnek.
Az új kamat 7,4 százalékos. 
