Miután áprilisban totálisan lenullázódott a külföldi vendégforgalom, majd májusban is csak ehhez képest volt élénkülés sejthető volt, hogy a szektor aligha fogja megúszni komoly véráldozatok nélkül az idei évet. Ennek ellenére az illetékesek részéről nem egyszer hangoztak el olyan kijelentések, melyek szerint:
A belföldi vendégekkel részben pótolható a kieső külföldi vendégforgalom
Budapesten vannak csak komoly problémák, de a vidéki szálláshelyek telítettsége nem rosszak
Kedvező időjárás esetén a Balatoni szálláshelyek minimális visszaeséssel hozhatják le a szezont
Az optimista kijelentésekkel szemben lássuk a tények, mit mutatnak a KSH számai? A pénteken közzétett adatok szerint 2020. júniusban a koronavírus okozta járvány hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma 93, a belföldi vendégek által eltöltötteké 59 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A belföldi vendégek tehát nem, hogy a külföldieket nem tudták pótolni, de "saját magukat" sem, az év ezen szakaszában már a belföldiek körében mért 60 százalékos visszaesés is óriási érvágás.
Az állítások közül az egyetlen negatív kitételt viszont alátámasztja az, hogy a külföldi vendégek esetén a legnagyobb mértékű, 98 százalékos csökkenés Budapesten történt. Szemben az országos átlaggal, ahol normál esetben nagyságrendileg azonos a kül- és belföldi vendégéjszakák száma, a budapesti forgalomban az országhatáron kívülről jövők sokkal nagyobb súlyt képviselnek, egy évvel korábban például 10-ből csupán 1 vendég volt magyar. Azáltal, hogy gyakorlatilag nem jött senki, a főváros idegenforgalma totálisan padlóra került. Itt igazából tényleg akkora a baj, hogy számolgatni sem érdemes, ez a szezon menthetetlenül elment. A kérdés az, hogy az itt tevékenykedő kisebb és nagyobb vállalkozások közül mennyien maradnak talpon, és mennyi cég dobja be a törölközőt.
Maradva a külföldi vendégeknél, az is kiderült a statisztikai hivatal adataiból, hogy a Balatonnál az előző év júniusi forgalmához képest 90 százalék volt a visszaesés. Miután a német nyelvterületről érkezők egy része júniusban már felkeresi a magyar tengert, de a régióból az utóbbi években egyre nagyobb számban érkező cseh és lengyel vendégek körében is igen kedvelté vált a Balaton. Nem véletlen, hogy tavaly az első nyári hónapban például 226 ezer külföldi vendégéjszakát regisztráltak a tóparton, ezzel szemben idén 20 ezret. Hogy mennyire lesz jó szezonja a Balaton környéki vállalkozóknak azt előrevetíti, hogy a 2019-es 478 ezer belföldi vendégéjszaka idén megfeleződött, a statisztikák szerint 232 ezer lett. Összességében pedig idén eddig 900 ezer vendégéjszak esett ki (félmillió külföldi és 400 ezer belföldi), ami a Balaton nagyságrendileg 6 millió vendégéjszakás éves forgalmának a 15 százaléka.
Ha tehát varázsütésre júliusban minden úgy folytatódott volna, ahogy az egy évvel korábban történ, akkor ist érzékeny veszteséggel zárnak a helyi vállalkozások. Tapasztalataink szerint azonban júliusban ennyire nem javult a helyzet. A hazai vendégek hétvégén ugyan megrohanják a környéket, de hétvégén koránt sincs akkora tömeg, így továbbra sem beszélhetünk arról, hogy csúcsra járatták volna a Balatont. Arról nem is beszélve, hogy a helyszínen gyűjtött tapasztalataink szerint a külföldiek továbbra is csak mértékkel vannak a tó környékén. Így, a két legfontosabb nyári hónapban további milliós nagyságrendű vendégéjszaka kiesésre lehet számítani. Az őszi időszak ismerete nélkül mindez önmagában azzal jár, hogy az első nyolc hónapban az éves forgalom 35-40 százaléka kiesik, ami az év hátralevő hónapjaiban valahol az 50-60 százalék között állíthat meg. Józan paraszti ésszel belátható, hogy ez olyan mértékű "padlózás", amit normál üzletmenet mellett aligha lehet finanszírozni.
Függetlenül attól, hogy a szektorban a tulajdonosi viszonyok hogyan alakultak át az utóbbi években, le kell szögezni, hogy a szektor kulcsfontosságú a teljes magyar gazdaság szempontjából. Tavaly például az ágazat adta a GDP 13 százalékát, miközben 400 ezer család és 40 ezer magyar kis- és középvállalkozás (kkv) megélhetését biztosította. Így, ha a kormányzat abban bízik, hogy 2021-ben visszatérünk az egy évvel korábbi szintre, akkor ahhoz, hogy ezt a turizmus ki tudja szolgálni, mentőövet kell dobni az érintetteknek. Talán nem tűnik elhamarkodott jóslatnak, hogy további súlyos tízmilliárdokat kell majd az államnak az ágazatba tolnia.
Kupjanszk térségében járt az ukrán elnök.
