| Az MNB kedden újabb 0,15 százalékpontos kamatcsökkentést hajtott végre. Részletek >>> |
Hewitt várakozása szerint az MNB az így kialakuló 1,40 százalékos alapkamaton befejezi az enyhítési ciklust.
A Barclays eredeti prognózisa a kedden elért 1,50 százalékon valószínűsítette az MNB alapkamatának mélypontját.
Hewitt keddi kommentárjában váratlannak nevezte, hogy a monetáris tanács a kamatdöntésről kiadott közleményben utalást tett a kamatcsökkentések folytatásának lehetőségére a jelenlegi ciklusban eddig végrehajtott 0,60 százalékpontos kumulatív enyhítés után.
A Barclays főközgazdásza szerint ennek alapján nem lehet kizárni, hogy az MNB az 1,40 százalékos alapkamat elérése után is végrehajt még kamatcsökkentéseket. Hewitt közölte ugyanakkor: az ő értelmezése szerint a kommünikében a monetáris tanács a ciklus kezdete óta most első ízben olyan jelzést is küldött a piacnak, hogy közeleg a kamatcsökkentési sorozat vége.
Mit olvasnak ki mások?
William Jackson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza szintén arra a következtetésre jutott, a monetáris tanács közleményéből az enyhítési ciklus végének közeledtét lehet kiolvasni.
Jackson hangsúlyozta ugyanakkor azt a véleményét is, hogy a közleményből nem derülnek ki egyértelműen a monetáris tanács tervei. A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint a lehetőségek között szerepel még egy 0,15 százalékpontos, vagy két kisebb, egyenként 0,05-0,10 százalékpontos kamatcsökkentés is.
Jackson közölte: a Capital Economics a maga részéről a következő kamatdöntő ülésen újabb 0,10 százalékpontos csökkentéssel számol, onnantól azonban "erősen bizonytalannak" tartja a folytatást.
Hozzátette: a bizonytalansági tényezők között szerinte megjelenhetett az is, hogy a monetáris tanácsot aggasztani kezdte a Grexit lehetősége, vagyis az, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből.
Az elemző szerint ebben a helyzetben két előrejelzést mindenképpen meg lehet kockáztatni: az egyik az, hogy ha a következő kamatcsökkentést követi is további enyhítés, az már csak kismértékű lehet, a második pedig az, hogy a tartósan nyomott inflációt valószínűsítő kilátás lehetővé teszi a monetáris tanács számára az alapkamat alacsonyan tartását.
Jöhet még kamatvágás
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana annak a véleményének adott hangot, hogy a monetáris tanács közleményéből "nem teljesen egyértelmű, de nem is nagyon leplezett" további enyhítési hajlam körvonalazódik.
A Morgan Stanley vezető londoni elemzőjének várakozása az, hogy a monetáris tanács még összesen 0,20 százalékponttal csökkenti az alapkamatot a harmadik negyedévben, de az eddigieknél valószínűleg kisebb, 0,10 százalékpontos lépésekben.
Pasquale Diana szerint az MNB ezután hosszú ideig, legalább 2016 második feléig nem módosítja alapkamatát.
Meg is állhatnak
Paul Fage, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza is arra a következtetésre jutott, hogy a monetáris tanács közleménye az enyhítési ciklus közelgő befejezését jelzi a piacnak. Fage szerint még 0,15-0,20 százalékpontnyi MNB-kamatcsökkentés - vagyis 1,30-1,35 százalékos alapkamat-mélypont - valószínűsíthető.
A TD Securities elemzője annak ad nagyobb esélyt, hogy a monetáris tanács ezt nem egyszerre, hanem két részletben, júliusban és augusztusban valósítja meg.
Fage várakozása szerint a forint szempontjából kedvező lesz, hogy látótávolságba került az enyhítési ciklus vége. Az elemző közölte: a ház ennek alapján 305 forint/euróig erősödő árfolyamra számít. Hozzátette ugyanakkor, hogy erre az árfolyamprognózisra kockázatot jelent a görög szuverén törlesztési csőd, illetve a Grexit lehetősége.
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
