A hibrid hadviselés a politikai hadviselés jól bevált formája, ami kerüli a fizikai kontaktust az államok között és a műveletek nem (vagy nem feltétlenül) lépik át a klasszikus értelemben vett háború és hadviselés határait. Ehhez hozzá tartozik, hogy a hadviselés ilyen formája - az úgynevezett szürke zónás háború -kihasználja a joghézagokat. A nemzetközi jog sok esetben nem tud egyértelmű válaszokat adni arra, hogy hol van a törvények átlépésének határa, honnantól beszélhetünk a nemzetközi jog megszegéséről.
Az új hadviselési forma elmossa a határokat a háború és béke formális megkülönböztetése között – sőt a háború megindítását már gyakran nem is kísérik formális hadüzenetek. Az új, "gerilla geopolitikai hadviselés" eszköztárába tartozik a kitalált propaganda, a letagadható erők bevetése, a hírszerzés, a kisebbségek mobilizációja az ellenséges területen és a terrorizmus.
London és Washington nyomása
Minden bizonnyal Vitalij Sisav „megöngyilkolása” is már ennek a szürke zónás küzdelemnek a része. Sisav aktívan segítette a Lukasenka-rezsim elől Ukrajnába menekülő belaruszokat. Az ukrán rendőrség tegnapi jelentése szerint holtan, felakasztva találtak rá a belarusz aktivistára Kijev egyik parkjában, nem messze a lakóhelyétől. Arcán verés nyomait találták. A rendőrség szándékos gyilkosság, illetve öngyilkosságnak álcázott emberölés ügyében indított nyomozást.
Valóban, a Nyugat és Belarusz között ütemesen emelkedik a politikai hőmérséklet. Július 28-án Joe Biden elnök fogadta a Fehér Házban az ellenzék vezetőjét, a Litvániában száműzetésben élő Szvetlana Tyihanovszkaját. Az elnök leszögezte a találkozó után, hogy támogatja a fehérorosz népet a demokráciáért és általános emberi jogokért folyó küzdelmükben. Mintegy válaszul Aljakszndr Lukasenka július 30-án kijelentette, hogy kész behívni az orosz csapatokat Belaruszba, ha ez szükségessé válik.
Tyihanovszkajával tegnap Londonban tárgyalt Boris Johnson brit miniszterelnök és Dominic Raab külügyminiszter. Johnson teljeskörű támogatásáról biztosította az ellenzéki vezetőt.
Hibrid agresszió Litvániával szemben
A belarusz rezsimnek eközben folyamatosan romlanak a diplomáciai kapcsolatai Lengyelországgal és Litvániával. Mindkét országból már tavaly októberben visszahívta nagyköveteit és azt követeli, hogy a két ország csökkentse le diplomatái számát Minszkben.
A litván kormány „hibrid támadásról” beszél annak kapcsán, hogy az elmúlt hetekben a belarusz rezsim közel-keleti migránsokat és menekülteket használ egyfajta fegyverként és küldi át őket Litvániába. A litván LRT televíziós csatorna átfogó oknyomozó kutatásából kiderült, hogy Minszk a turizmus leple alatt támogatja ezt a migrációt. Ennek eredményeképpen az elmúlt időszakban megkétszereződött a Bagdad-Minszk repülő járatok száma.
Az oknyomozó tudósításból kiderült, hogy a belarusz hivatalnokokkal kapcsolatban álló iraki utazási irodák több ezer dollárt kérnek „letétként” az úgynevezett „turistáktól”. A Minszkbe érkezett irakiakat aztán az éj leple alatt kisbuszokkal a litván határhoz viszik. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter viszont egy rádióinterjúban világosan leszögezte, hogy a migránsok többségének esélye sincsen a politikai menedékjog megszerzésére .
Jön a nagy hadgyakorlat is
A politikai és katonai feszültséget bő egy hónap múlva tovább emeli az idei, Zapad-21 hadgyakorlat, amely Belaruszban és Oroszországban kerül megrendezésre szeptember 10-16 között, öt helyszínen. A Zapad-21 során a tervek szerint közös rádiótechnikai felderítő (ELINT) egységeket állítanak fel a lengyel, a litván, a lett és az ukrán határ mentén.
Moszkva és Minszk egyébként is már tavaly szeptember óta havi szinten tart közös hadgyakorlatot. Március 5-én pedig bejelentették, hogy egymás országaiban 3 állandó kiképzőközpontot állítanak fel. A szárazföldi erőké az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban lesz, a légierőé a belarusz Grodnoban, a haditengerészeté pedig az orosz exklávéban, Kalinyingrádban. Ez a legutóbbi választás egy kissé bizarrnak tűnik, mivel Belarusznak nincsen haditengerészete.
Március 18-án az orosz és belarusz légierő pilótái együtt gyakorlatoztak, köztük azt, hogy miképpen lehet az Orosz Légierő hadieszközeit átszállítani belarusz repterekre. Felmerült a lehetősége annak is, hogy orosz katonai pilóták idén már belarusz repterekről is műveleteket hajthatnak végre.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
