A Guardian kisokosban szedte össze, mit kell tudni a belarusz határválság legújabb fordulatáról. Az Uniót vagy Oroszországot érintheti rosszabbul a Jamal-Európa gázvezeték elzárása? Miért hallgat Putyin? A legfontosabb kérdésekre válaszolunk.
Mi az a Jamal-Európa gázvezeték?
A gázvezeték a Gazprom tulajdonában áll, hossza több mint 4 ezer kilométer. Az északnyugat-szibériai Jamal-félsziget, illetve Nyugat-Szibéria óriási kapacitású gázmezőit köti össze Lengyelországgal és Németországgal, Belaruszon áthaladva. A vezeték közvetlenül nincs kapcsolatban más európai országokkal, de szerepe megkerülhetetlen a hatalmas német gáztárolók feltöltésében, ezeknek készleteit pedig a német ipari és lakossági felhasználók mellett más országok energiacégei és kereskedőcégek is használják.
Miért fontos ez a vezeték?
Továbbra is Oroszországból érkezik az Európában felhasznált földgáz legnagyobb része, és a tavalyi szállítások nagyjából ötöde Belaruszon keresztül jutott el céljához, elsősorban a Jamal-Európa vezetéken. A gázvezeték szerepe így megkerülhetetlen mind Európa gázellátása, mind Oroszország bevételeinek szempontjából. Ha Lukasenka az EU által kilátásba helyezett szankciókra válaszul tényleg elzárja a vezetéket, az komoly fejtörést okozhat az európai gázszolgáltatóknak, főleg hogy a korábbi ellátási nehézségek miatt a kontinens gáztárolói a tél előtt szokásosnál jóval kisebb mértékben vannak feltöltve.
Mi történik, ha Belarusz tényleg elzárja a gázcsapot?
Az európai gázárak már most is rekordközeli magasságban járnak a fosszilis energiahordozók iránti kereslet a járvány első szakaszában történt visszaesése utáni hirtelen megugrása miatt. Az ellátás bármilyen további zavara további áremelkedést hozhat, ami a lakossági fogyasztók mellett a nagy mennyiségű gázt felhasználó (és olyan állami beavatkozásokkal sem védett, mint például a magyarországi rezsicsökkentés) ipari cégeket is igen súlyosan érintheti. Ezek közül több már korábban kénytelen volt felfüggeszteni termelését, az árak további emelkedése, de akár már a mostani szintek hosszú távú fennmaradása is újabb üzemeket kényszeríthet hasonló lépésekre vagy drasztikus áremelésre.
Hogyan reagált Oroszország?
Oroszországtól egyáltalán nem áll távol, hogy a gázszállításokat politikai nyomásgyakorlásra használja. 2009-ben a gázármegállapodásról szóló tárgyalások összeomlása után az oroszok leállították az Ukrajnába szánt gáz szállítását, amire Ukrajna a többi európai országnak szánt gáz visszatartásával válaszolt. Lukasenka fenyegetésére viszont egyelőre semmilyen reakció nem érkezett Moszkvából. Ennek a két ország szoros kapcsolata mellett az is lehet az oka, hogy bár az európai gázexportban felmerülő zavarok nem jönnének jól Oroszországnak, az orosz gáz legnagyobb felvásárlója Ázsia, ahol szintén hatalmas a kereslet. Egy újabb gázvezeték-válság pedig adna egy-két ütőkártyát Moszkva kezébe a tranzitországokat nem érintő Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyeztetése körüli huzavonában is.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
