Nagyszabású hadgyakorlat kezdődött szerdán Belaruszban, hogy ezzel úgymond ellenőrizhessék a harckészültséget. Utoljára az Ukrajna elleni orosz támadást megelőző napokban volt ilyen nagy csapatmozgás az ország déli, ukrán határszakaszához közel. Nyugati megfigyelők szerint ez a készülődés is azt mutatja, hgy Vlagyimir Putyin május 9-én hivatalosan is hadat üzen Ukrajnának, s az általános támadást a belarusz oldalon történt összevonások is alátámasztják.
Minszkben a védelmi minisztériumban úgy fogalmaztak, hogy sem a szomszédoknak, sem senki másnak Európában nem jelent veszélyt ez a mostani hadgyakorlat, amiben „szárazföldi és légi védelmi veszélyhelyzetekre” készülnek fel a csapatok. Nem így látják az ukránok, akik most is egy nagyszabású katonai akció előkészületeként értékelték és utaltak arra, hogy az orosz invázió kezdete óta belarusz területről több rakétatámadás is indult ukrán célpontok ellen.
A belarusz-orosz katonai együttműködés folyamatos, április végén három napos gyakorlatot tartottak a légvédelmi és légierők parancsnokai. A mostani szárazföldi hadgyakorlat is ebbe a sorba illeszkedik.
Korábban a két ország polgári és katonai vezetői is azt hangoztatták, hogy az orosz-belarusz államszövetség külső határait (értsd a nyugati, a balti és az ukrajnai határokat - a szerk.) sokkal nagyobb erőkkel és jobb technológiai szinten kell védeni, a határok megerősítése elengedhetetlen. Dmitrij Mezencev, az államszövetség államtitkára a minap azt közölte, hogy 2002 óta 11 milliárd rubel értékű munkálatok zajlottak le ezeken a szakaszokon, de ez láthatóan nem elegendő a technológiák gyors változása miatt.
A hadsereg fenntartása nyilvánvalóan sok pénzt visz el a belarusz költségvetésből, bár ezt nem vallja be Aljakszandr Lukasenka elnök, aki hetente ad ki nyilatkozatot arról, hogy mennyire ellenálló a gazdaság és noha vannak gondok, túl fogják élni a szankciókat is. Alekszandr Cservjakov gazdasági miniszter április 10-én még azt mondta a belarusz állami tévének, hogy több ágazatot is súlyosan megütnek a szankciók, egyeseket talán teljesen megsemmisítenek. Ugyanakkor jelezte, hogy a műtrágya vagy más vegyipari termék, ezen kívül több alapvető élelmiszer jól eladható Európán kívül is.
A Bloomberg szerint az Európai Unió éppen a héten formálódó hatodik szankciós csomagjában három nagy belarusz iparvállalat ellen is korlátozásokat jelent be. Ezek közül a leginkább a Belaruszkalij nevű nagyvállalatnak fognak fájni a szankciók, a káliumklorid egyik legnagyobb európai gyártójáról van szó. Az ország exportjának csaknem 8-9 százalékát adja ez az ágazat és itt messze piacvezető ez az állami cég.
Roman Golovcsenko miniszterelnök a múlt héten Vityebszk megyében járva azt mondta:
„Nem egy olyan vállalatról tudunk, amelyiket nemhogy megrengetett volna valamilyen szankció, pont fordítva, jobban is működik, mint tavaly, mert most sokkal nagyobb a kereslet itthon és Európán kívül a termékére.” - idézte őt az Interfax hírügynökség.
Példaként említette a fafeldolgozást, ami a hatalmas erdőségek miatt évtizedek óta állandó és jelentős exportbevételt hoz az országnak. Úgy látja, hogy teljesen el kell felejteni az európai piacokat, át kell állni más országokra (Kínára és a közép-ázsiai országokra), s bár ez nem egyszerű feladat, szerinte megoldható.
Mihail Kaszko, az állami papíripari vállalat (Belleszbumprom) vezetője a Kínába irányuló cellulózkivitel jelentős növekedéséről számolt be. A távol-keleti ország tavaly az ötödik helyre jött fel az exportban és ha így haladnak, idén már a harmadik is lehet. A fő célpiacok egyébként továbbra is az orosz körzetek. Ugyanakkor elismerte, hogy a teljes export 40 százaléka kiesett azzal, hogy nem szállíthatnak az Európai Unióba.
Elmegy a Henkel és a BASF is
A Belaruszból távozó nagy nyugati cégek közé a napokban feliratkozott két német, a Henkel és a BASF is. Mindketten azzal indokolták a döntést, hogy Belarusz nyilvánvalóan támogatja Oroszországot a szomszédos Ukrajna elleni háborúban. A Henkelnél 2,5 ezer embert érint a távozás. A BASF júliusban teljesen leállítja a helyi működését, kivéve az élelmiszer adalékok gyártását. A társaság összesen 684 embert foglalkoztat Oroszországban és Belaruszban, őket az év végéig megtartja, majd elbocsátja.
A belarusz gazdaság a „rózsaszínű” nyilatkozatok ellenére súlyos bajban van, nem csupán az exportpiacok elvesztése, hanem például az oroszhoz hasonlóan magas infláció miatt. Nyikolaj Sznopkov, a miniszterelnök első helyettese a Belta állami hírügynökségnek nyilatkozva nem is merte konkrétan megnevezni, hogy ez milyen mértékű most és főleg, hogy milyen lesz, csak bedobta:
„Mondhatnám, hogy 9, 12 vagy 15 százalék, de nem tőlünk függ, külső okok határozzák meg ezt.” - fejtegette és az orosz rubel gyors értékvesztését és az élelmiszerek világszerte tapasztalható drágulását jelölte meg mögöttes okként.
Az Interfax hírügynökség emlékeztetett ugyanakkor, hogy márciusban 6,1 százalékra ugrott a pénzromlás üteme februárhoz képest, az éves érték pedig már 16 százalékos volt. Két éve még csak 7,4 százalékos, tavaly már 9,97 százalékos volt az infláció a hivatalos adatok szerint.
Az EU 2020 októberében, az Európai Tanács pedig 2021 júniusában vezetett be korlátozó intézkedéseket a belarusz rezsimmel szemben, amelyekkel a Belaruszban tapasztalható súlyos emberi jogi jogsértések fokozódására, a civil társadalom, a demokratikus ellenzék és az újságírók erőszakos elnyomására, a Ryanair leszállásra kényszerítésére reagált.
Akkor kereskedelmi korlátozások léptek életbe a kőolajtermékekre, a káliumkloridra, valamint a dohánytermékek előállításához vagy gyártásához használt árukra vonatkozóan. Korlátozták az uniós tőkepiacokhoz való hozzáférést is, illetve tilos biztosítást és viszontbiztosítás nyújtani a belarusz kormány, valamint a belarusz közjogi szervek és ügynökségek számára.
Az Európai Beruházási Bank leállította a közszektorbeli projektekhez kapcsolódó hatályos megállapodások, illetve technikai segítségnyújtási szolgáltatási szerződések alapján történő folyósításokat, illetve kifizetéseket, a tagállamoknak pedig intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy korlátozzák azon multilaterális fejlesztési bankok Belaruszban való szerepvállalását, amelyeknek a tagjai.
XIV. Leó pápa a szent család ünnepnapján a Szent Péter téren beszélt. 
