|
| Donald Trump |
A mai amerikai időközi választást kiemelt nemzetközi figyelem övezi. Jelenleg ugyanis a Kongresszus mindkét házában - a Szenátus és a Képviselőház - republikánus többség van, ennek további sorsa pedig az elkövetkező órákban dől el. A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a demokratáknak mintegy 87 százalékos esélyük van, hogy a 36 helyből 23-at megszerezzenek, amellyel a képviselőházban többséget szereznének.
Rekord részvétel
Ez már csak azért is kiemelt jelentőségű - és Trump azért ölt az időközi kampányba olyan nagy energiákat -, mert a Képviselőház két privilégiummal rendelkezik: egyrészt a törvényjavaslatok innen indulhatnak, másrészt a Képviselőház jogkörébe tartozik az elnök alkotmányos vád alá helyezése (impeachment). A Szenátusban viszont csupán 16 százalékos eséllyel tudnak áttörni a demokraták. Ennek köszönhetően az érdeklődés is kiemelkedő: a Floridai Egyetem választási projektje alapján majdnem 32,4 millió ember adott már le korai szavazatot péntek estig, amely, több, mint 50 százalékkal haladja meg a 2014-es 20,5 millió előszavazatot.
A mai választásnak közvetlen kihatása lesz Trump azon képességére, hogy mennyire szabadon formálja belpolitikai és külpolitikai terveit. Ha a várakozások szerint a demokraták áttörnek a Képviselőházban, akkor a Fehér Háznak a jövőben például jóval nehezebb lesz egyezményeket kötnie az elszabadult hajóágyúként viselkedő Szaúd-Arábiával. De a legmesszemenőbb következmények Trump számára azok, hogy a demokraták szoros felügyeleti mechanizmus alá fognák az olyan hiperérzékeny ügyeket, mint az orosz választási beavatkozás, Trump pénzügyei és a Hasogdzsi-gyilkosság Isztambulban.
Quo vadis Amerika?
A mai választás nem csupán egy népszavazás Trump elnökségéről. Sokkal inkább adhat választ arra a kérdésre, hogy a nép szerint Amerika milyen irányba induljon el. Két éve a vidéki Amerika általában, a rozsdaövezet pedig különösképpen felmutatta a középső ujját a pénzügyi- és a politikai elit felé, akik részéről csak lesajnálást érzett ezidáig.
Nos, az elmúlt két évben az amerikai társadalom már két, jól körülhatárolható harci törzsre szakadt, amelyet homlokegyenesen különböző képzetek és értékítéletek mozgatnak. Trump és csapata ki nem mondva a fehérek domináns jellegét szeretnék még az utolsó pillanatban megőrizni az USA-ban. A demokrata narratíva szerint ez képtelenség, hiszen Amerika nem egy etnikumra alapozódott, hanem egy értékrendszerre.
|
| Káncz Csaba |
A két tábor között napról napra nő a szakadék, hiszen a demokraták értelmezése szerint Trump folyamatosan hazudozik, összeesküvés elméleteket terjeszt, valamint aláássa az állami intézmények függetlenségét és tekintélyét. Ezzel pedig ellehetetleníti a demokratikus vitát, hiszen még az alapkérdésekről sincsen megegyezés.
Összességében a mai választás középtávú kihatásáról elmondható, hogy az komoly kisugárzással lesz nemcsak az elnöki ciklus hátralévő részére – mindenekelőtt a Fehér Ház törvényhozási eredményességére –, de a 2020-as elnökválasztásra is. Kizárt, hogy egy esetleges kongresszusi földcsuszamlás – mindkét házban demokrata többség – esetén Trump legyen a republikánusok hivatalos jelöltje a következő elnökválasztáson. Az elméletileg lehetséges másik két forgatókönyv esetén – demokrata többség a Képviselőházban tandemben a republikánus szenátusi fölénnyel, illetve mindkét házban marad a jelenlegi republikánus többség – viszont borítékolható Trump újbóli elnökjelöltsége.
Káncz Csaba jegyzete
