|
| Állam- és kormányfők, valamint nemzetközi szervezetek vezetői az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény 100. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen a párizsi diadalívnél 2018. november 11-én. MTI/AP/Francois Mori |
Együtt a világ
Száz évvel ezelőtt a központi hatalmak utolsó harcoló tagja, Németország is fegyverszünetet kötött az antanttal, és ezzel véget ért a négy évig és három hónapig tartó első világháború. Most az akkor résztvevő fontosabb országok vezetői mind összegyűltek, hogy megemlékezzenek az eseményről, és immár nem győztesek és vesztesek utódaiként, hanem a 73 éve tartó európai és tágabb értelemben világbéke fenntartóiként.
Imperialista hatalmak
100 év alatt sok minden megváltozott. Akkor az európai hatalmak gyarmatbirodalmakat tartottak, sőt Európán belül is megszálltak és elnyomtak népeket (gondoljunk csak Lengyelország felosztására). Ez a helyzet egyre kevésbé volt fenntartható, azt hitték, hogy a háború megold mindent, mintegy feszültség levezetésként, csatároznak egy-két hónapig, aztán létrejön egy új egyensúly.
Nem így lett: a fegyverzet fejlődése miatt nem bírtak egymással, állóháborúk alakultak ki, amely a feleket kimerítette. Oroszország ki is esett, aztán belépett Amerika, hogy eldöntse a háborút. Aztán negyedszázaddal később, Hitler és a japánok még egyszer utoljára erőltetni kezdték a más népek fölötti brutális uralkodást, így összejött a második világégés is. A technikai fejlődés azonban ismét továbblépett: a második világháborút Ázsiában végül lerövidítő nukleáris fegyver értelmetlenné és megnyerhetetlenné tesz minden további világméretű fegyveres konfliktust.
Az elmúlt száz év
A gyarmatbirodalmak aztán felbomlottak, a más népeken való uralkodás lényegében megszűnt, és a pont 100 éve megvalósult kommunizmus eszméje is kudarcot vallott, így 1990 környékén a világméretű szembenállások megszűntek. Nagyhatalmi erőfitogtatás persze azóta is van, bár a legtöbb problémát az utolsó gyarmatbirodalom, a Szovjetunió szabályozatlan, a belsőből külsővé váló határok rendezése nélküli felbomlása okozza, elsősorban az oroszok által lakott, de Oroszországtól elszakított területeken.
Ez a hidegháború valamilyen szintű kiújulását hozta, bár sem az európai országok, sem az amerikai elnök nem tudja, miért is kéne Oroszországgal komolyabb konfliktusba keveredni, miközben Trump egyre inkább megkérdőjelezi országa európai szerepvállalását, ami 100 éve, az első világháborúban kezdődött. Nos, Európának valóban nincs is már erre szüksége, feltéve, hogy végleg kibékül Oroszországgal.
Szót értenek
Ezt hangsúlyozta is a francia elnök is, aki talán a leginkább béke-, és együttműködéspárti a fontosabb vezetők közül. Most jól is jött ki, hogy egy ilyen ember lett az évforduló házigazdája, miután országa az első világháború talán legfontosabb szereplője, majd az azt követő, egyébként elég szerencsétlenül sikerült békék elsődleges létrehozója volt.
|
| Donald Trump amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény 100. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen a párizsi diadalívnél 2018. november 11-én. MTI/AP/Francois Mori |
Az mindenesetre biztató, hogy az orosz, az amerikai és a francia elnök, valamint a német kancellár nem csak, hogy együtt vett részt az ünnepségen, de mindegyikük szót is tud érteni a másikkal kétoldalú megbeszéléseken, még ha közben szankciózások és fenyegetőzések is zajlanak, sőt legújabban Twitter-üzenetek is borzolják a kedélyeket, szövetségi rendszeren belül is: a francia elnök meg is jegyezte, hogy nem híve a Twitter-diplomáciának.
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
