A hazai elsődleges munkaerőpiacon 18 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 10 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 14 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így január-március átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 696 ezer fő volt. Az előző hónapban a 15-74 éves népesség 67,0 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66,3 százalékos aktivitási rátával és az előző hónapban mért 66.8 százalékos szinttel szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 4,0 százalék volt az előző havi 4,0 százalékot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3,6 százalékos szint után – emlékeztet lapunkhoz eljuttatott közleményében Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Hozzáfűzi, 2023 márciusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 243,8 ezer álláskereső szerepelt, ami 7,5 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva. A tárgyhónapban összesen 35,3 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 9,0 százalékot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 20,7 százalékkal nőtt.

Horváth András rámutat, 2023 márciusában a munkaadók összesen 82,7 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 152,4 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 71,3 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 69,7 ezer után.

A Magyar Bankholding elemzője azt is megjegyzi, 2023 I. negyedévében továbbra is stabil képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is. A feldolgozóiparban 4 ezerrel, a közszolgáltatások területén 26 ezer fővel csökkent a létszám, míg a mezőgazdaságban 6 ezer fővel, építőiparban 9 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 40 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám.

Horváth András elemzésében úgy véli, a magyar munkaerőpiac továbbra is stabil számokat produkál – még a vártnál, és a szezonális hatásokból következően is stabilabbat –, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak érdemi hatást a 4,7 millió fős történelmi foglalkoztatottsági szintre és az aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezetben. Hozzáteszi, az ukrajnai háború, az energiaárak megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós előjelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából.

A szakember szerint a munkanélküliség ősz óta látott néhány százalékpontos – részben szezonális hatásokból eredő – emelkedése ellenére a munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, a 70 ezret elérő bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Azonban középtávon a masszív kamatemelések, az inputköltségek növekedések és a reáljövedelmek csökkenésének hatására esetlegesen kialakuló mérsékelt európai recessziós környezet esetén csökkenhet a munkaerőpiac feszessége, de első körben a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül. Horváth szerint továbbra is a legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirált és a várakozások beragadását megakadályozni igyekvő jegybankok mikor tudnak immár érdemben hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, de érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg fokozatosan a munkaerő iránti keresletben.

A Magyar Bankholding szakembere úgy látja, a továbbra is érzékelhető munkaerőkereslet egyben erősíti az aggodalmakat, hogy a 2 százalékos jegybanki inflációs célokhoz való visszatérést és a tartós várakozások ilyen szintű csökkenése mikor következhet be, milyen időhorizonton lesz szükséges a jelenlegi monetáris szigor. Az év első felében, elsősorban az aktivitás növekedése miatt mérsékelten 4 százalék fölé emelkedő, majd az év végére ismét a korábbi 3,5 százalékot közelítő szint környékére csökkenő munkanélküliségre számítunk a jelenlegi folyamatok alapján. Így a kereslet némi csökkenése mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében maradhat a piac, mivel a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők a jelenlegi helyzetben. Így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak – amit az egyéb költségek megugrása is indokol –, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság felzárkózása szempontjából – zárul Horváth András elemzése.