|
| Közmunkások gondoznak egy kardvirágültetvényt Álmosdon 2015. augusztus 7-én. (Kép forrása: MTI Fotó, Czeglédi Zsolt) |
A közfoglalkoztatás alapelve, hogy erőfeszítés nélkül senki se részesülhessen a társadalmi szolidaritásból. Azaz, aki nem dolgozik, az segélyre se lehessen jogosult. Ezért az Orbán-kormány szinte általánossá tette ezt a követelményrendszert az aktív korú társadalom körében, és néhány kivételtől eltekintve bevezette a kötelező közmunkát. Ez a foglalkoztatás – a bérezést tekintve – azonban eltérően működik, mint a „normál” munkaviszony, hiszen a bérezésében bevezettek egy, a minimálbérnél alacsonyabb kategóriát.
A Policy Agenda elemzése szerint 2011-ben a nettó közfoglalkoztatotti bér (nem munkavezető, és szakképesítés nélkül – kb. 85 százaléka ide tartozik a közmunkásoknak) csupán 78 százalékát érte el a nettó minimálbérnek. Ez azt jelentette, hogy egy minimálbérrel foglalkoztatott (adókedvezmények nélkül) 13 575 forinttal vitt haza többet, mint egy közfoglalkoztatott.
A munkaerőhiány miatt a kormányon 2015 óta folyamatosan erősödő nyomás azt eredményezte, hogy tudatosan elkezdték növelni a minimálbér és közfoglalkoztatotti bér különbségét. Azaz a kormány adminisztratív eszközökkel még élesebb különbséget tett az eltérő jogviszonyban végzett munkák között.
A közmunkások kimaradtak a 2016 végén kötött kétéves bérmegállapodásból, majd a 2018 végén kötött részleges bérmegállapodásból is. Ennek hatására e foglalkoztatási körben három éve befagyasztásra került a minimálbér bruttó összege.
A tudatos kormányzati lépésnek köszönhetően 2019-ben a közfoglalkoztatottak 80-85 százaléka a nettó minimálbérnek csupán 55 százalékát viszik haza. Ez a nyolc évvel ezelőtti 13 575 forint eltéréstől most már havonta 44 868 forintos különbséget jelent.
Reálértéken csökken a közmunkások bére
Amennyiben a közfoglalkoztatotti bérek emelkedése és az infláció alakulása szempontjából a 2011-2019 közötti időszakot nézzük, akkor egyértelmű, hogy az idei évtől kezdve reálbércsökkenés van a vizsgált időszakban. Miközben nettó értékében 15 százalékkal emelkedett a közfoglalkoztatotti bér, ezalatt 16 százalékkal emelkedett az infláció (2019-ben a kormány által várt mértékkel számoltunk). Azaz egy közmunkás helyzete a reálbért tekintve romlott az eltelt nyolc év alatt.
|
Idén se lesz jobb a helyzet A 8 órás közfoglalkoztatotti bér változatlanul bruttó 81 530 forint lesz idén (nettó 54 217 forint), a szakképzett közmunkás bér pedig bruttó 106 555 forint (nettó 70 859). Ez azt jelenti, hogy immár harmadik éve változatlanul nettó 54 217 forintot vihetnek haza azok, akik az állami foglalkoztatási programban dolgoznak - írta nemrég az mfor.hu. |
Amennyiben csak az élelmiszerárak változását nézzük – hiszen a közfoglalkoztatotti körben ez a meghatározó termék-kör – akkor még rosszabb a helyzet. E területen 21 százalékos volt az árváltozás az elmúlt nyolc évben, és ez 6 százalékponttal magasabb, mint a közmunkások bérének növekedése. Ebből következően egy közmunkás 2019-ben kevesebb élelmiszert tud megvenni a közmunkás béréből, mint 2011-ben.
Ez a folyamat nem csak általában a társadalmi egyenlőtlenséget növeli, hanem a nők és férfiak közötti egyenlőtlenséget is. 2014-ben a közmunkásoknak még 54 százaléka férfi volt, 2018 októberében ez az arány már csak 43 százalék volt. Azaz a nők kerültek többségbe, és ezáltal az ő jövedelmi helyzetük is romlott.
Környező országokhoz képest
Euróba átszámolva az látszik, hogy egy magyar közfoglalkoztatotthoz képest egy román minimálbéres 62 százalékkal keres jobban, míg egy szlovák 169 százalékkal. Egyedül Ukrajnában van alacsonyabban a nettó minimálbér, mint a magyar közfoglalkoztatotti bér. Ennek a bérkülönbségnek a határmenti övezetekben van elszívó hatása, még akkor is, ha a közfoglalkoztatottak munkaerőpiaci szempontból rossz pozícióban vannak – jegyzi meg a Policy Agenda.
Az Equilor elemzője elmondta, mire számít. 
