Magyarország második lett: ki fut gyorsabban a pannon pumánál?

A mezőny

A mai 3,1 százalékos, az előző év azonos negyedévéhez viszonyított GDP növekedésünk kiváló lett (reggel 3,4-et írtunk, ez nem véletlen, 3,1 százalék a naptárhatástól és egyszeri rendkívüli tényezőktől megtisztított adat, az Eurostat ezt használja). Ez  nem csak önmagában, hanem európai szinten is kiemelkedő adat. Eddig egyvalaki előzött meg minket: Románia, 4,2 százalékkal: ami aztán már tényleg dübörgés. Utánunk egyébként Szlovákia következik 2,9 százalékkal, vagyis alig marad el tőlünk, majd Spanyolország következik 2,6 százalékkal. Ez utóbbi is teljesen érthető, hisz a válságban nagy visszaesés következett be, és az ország most szép kilábalási szakaszba érkezett.

Az EU tagországok eddig megjelent első negyedéves a naptárhatástól és egyszeri rendkívüli tényezőktől megtisztított GDP növekedési adatai

Érdekes módon a következő két helyezett két fejlett, gazdag ország: Nagy-Britannia és Hollandia, 2,4 százalékkal. A 2 százalékos szintet még Lettország és Bulgária éri el, 1 és 2 százalék között Észtország, Litvánia és Portugália tartózkodik. A bűvös 1 százalékot Németország és Franciaország, az eurózóna két legnagyobb gazdasága érte el, ettől kicsit lemaradva Belgium következik. Gyéren teljesített Görögország, Ciprus, Ausztria és Olaszország, a finnek pedig egyedüliként negatív számot produkáltak.

Felzárkózás

Az eddig még nem jelentő országokról legfeljebb az előző negyedévek alapján adhatunk becslést. Ezek alapján erős, akár 3 százalékot meghaladó lengyel adat is lehet, az ír még akár ennél is jobb lehet. Emellett két pici országnak, Máltának és Luxemburgnak van esélye a miénket elérő vagy meghaladó adatra, és valószínűleg Csehország és Szlovénia is 2 százalék fölött lesz. Horvátország tavaly gyengélkedett, nem tudjuk, végre ott is magára talál-e a gazdaság.

Ha a helyzetet összességében nézzük, az látszik, hogy végre beindult a kontinens gazdasága, és ami különösen örvendetes, hogy régiónk, a volt keleti tömb felülteljesíteni látszik, ami újra feléleszti a várt felzárkózás reményét. Ezen belül most a másodikok vagyunk, de miután még hátravan a lengyel, cseh és szlovén adat, ez még módosulhat. De így is nagyon szép a helyzet, ha ez tartós trend lenne, 20 év alatt beérnénk a sógorok hőn áhított szintjét.

Erre persze nem sok esély van, de ha trendszerűen fennmaradna a németnél és az osztráknál magasabb növekedési szint, akkor az említett időtávon megfeleződhetne a ma fennálló különbség, vagyis az ő szintjük nagyjából 70 százalékára jönnénk fel, ami már önmagában tökéletesen elegendő lenne a boldogságunkhoz.

Román csoda

Ami az érdekes, az Románia remek adata. Ez ráadásul nem is egy egyszeri kiugrás: az utolsó 10-15 évben az ország igen sokat dolgozott le hátrányából mind a fejlett országokkal, mind velünk szemben. A rendszerváltáskor egy éhező, fázó, lerongyolódott ország volt, és eleinte a 90-es években irtózatos szegénység sújtotta, ekkor hagyta el lakosságának közel 10 százaléka külföldi munka reményében, pedig akkor még nem is volt EU tagság, nem beszélve a szabad munkaerő áramlásról. Ekkoriban az ország egy főre jutó GDP a miénknek kevesebb, mint fele volt.

A 2000-ben beindult fejlődés 2008-ig tartó szakasza igen brutális növekedést hozott, az ország egyfajta kistigris lett. A válság persze visszavetette (de végülis a lengyeleket kivéve mindenkit), de most újra itt a dübörgés. Az IMF adatai szerint a vásárlóerő paritáson számított fejenkénti GDP adatuk már a miénk 80 százaléka, de a konzervatívabb becslések szerint is 70 körül van. Komoly fejlődés 20 év alatt, egyáltalán nem lenne meglepő, ha véges időn belül utol is érnének minket.