Már a járvány előtt visszaestek a beruházások

Csütörtökön publikálta a KSH az első negyedéves beruházási adatokat, amelyek éves bázison visszaesést mutattak. A csökkenés volumene a bázisidőszakhoz képest 1,8 százalékos volt. A statisztika szerint a nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez mérten 1,1 százalékkal mérséklődött. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 0,2 százalékkal emelkedett, a gép- és berendezésberuházásoké 2,2 százalékkal csökkent.

Ha az előző évvel vetjük össze az első negyedéves számokat, akkor azt láthatjuk, hogy a beruházási tevékenység volumene 1,8 százalékkal mérséklődött, ezen belül a teljesítményérték százalékát képviselő építési beruházásoké 2,8 százalékkal nőtt, a 43 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 7,0 százalékkal csökkent. Ez mindhárom mutató esetében az elmúlt három év legkedvezőtlenebb változását jelenti.

A beruházási teljesítmény 58 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene a korábbi időszakok átlagos üteménél lényegesen mérsékeltebben, 4,0 százalékkal nőtt, amiben szerepet játszottak külföldi érdekeltségű vállalkozások nagy volumenű, „zöldmezős” beruházásainak kifutásai. Ugyanakkor a beruházások 10 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 17 százalékkal elmaradtak a bázisidőszakitól, részben az uniós forrásból finanszírozott projektek kisebb volumenű tárgyidőszaki megvalósítása miatt.

Nem álltak le az építkezések, fejlesztenek a gazdák

Noha az első negyedévben a járvány hatásai csak mérsékelten jelentkeztek, összességében úgy tűnik, hogy ebben az időszakban kitartott az építőipar lendülete. A nemzetgazdasági beruházások közel ötödét képviselő ingatlanberuházások volumene ugyanis 10 százalékkal nőtt, ezen belül a lakásépítések ennél számottevőbben, a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (pl. irodaházak) történő beruházások pedig mérsékeltebben növekedtek.

Több kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban szintén jelentősen nőttek a fejlesztések. A legmagasabb növekedés a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásait jellemezte (31%), köszönhetően többek között takarmánykeverő gépek és tenyészállatok beszerzéseinek. A második legnagyobb növekedést az információ, kommunikáció területén regisztráltuk (28%), amiben szerepet játszott távközlési tornyok és kábelhálózatok építése is. A járványhelyzettel is összefüggésben, a fekvőbeteg-ellátási terület kiugró fejlesztései révén a humán egészségügyi, szociális ellátásban 25 százalékkal nőttek a beruházások.

És ahol jelentős visszaesés volt

A nemzetgazdasági ágak többségében csökkent a beruházási aktivitás. A harmadik legnagyobb súlyú terület, a szállítás, raktározás beruházásainak volumene – három év folyamatos növekedés után – a tárgyidőszakban mérséklődött (5,7%-kal). Ennek oka elsősorban az infrastrukturális beruházások visszaesése, de többek között a vasúti közlekedéssel foglalkozó vállalkozások is visszafogták beruházásaikat.

Az államháztartás egyes területei jelentős szerepet játszottak a beruházások nemzetgazdasági szintű teljesítménycsökkenésében. A hatodik legnagyobb súlyú területen, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban – elsősorban a központi közigazgatási szervek mérsékeltebb beszerzései révén – 30 százalékkal esett vissza a volumen. A hetedik legnagyobb súlyú művészet, szórakoztatás, szabadidő területén – a folyamatban lévő, sporttal és a kultúrával kapcsolatos projektek kisebb tárgyidőszaki ráfordításai nyomán – 23 százalékkal csökkentek a beruházások. Az oktatás (–8,5%), illetve a víz- és hulladékgazdálkodás (–2,4%) területén a beruházások visszaesése szintén meghaladta a nemzetgazdasági átlagot.

Több kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban még ennél is nagyobb mértékben zuhantak a fejlesztések. A legnagyobb ütemű visszaesés (–54%) a csekély súlyú bányászatban következett be, összefüggésben az energiahordozók nemzetközi árának zuhanásával. Jelentős mértékben csökkentek a beruházások az energiaipar (–37%) területén is, többek között napelemes projektek kisebb tárgyidőszaki ráfordításai miatt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység (–32%) fejlesztései a tárgyidőszakban szintén visszaestek, amiben szerepet játszott a számítástechnikai eszközök kisebb volumenű beszerzése is.