Keleti panaszok
A négy EU tagország - Magyarország, Ausztria, Csehország és Szlovákia - továbbra is jelentős mennyiségű vezetékes gázt kap Oroszországtól annak ellenére, hogy Ukrajna két évvel ezelőtti orosz inváziója miatt Európa célul tűzte ki a keleti szomszédtól való energiafüggőség csökkentését – írja a Financial Times. Az agresszió után Oroszország az EU-szankciók megtorlásaként csökkentette az Európába irányuló vezetékes gázszállításait és az európai gázárak rekordszintre, megawattóránként (MWh) több mint 300 euróra emelkedtek 2022 augusztusában. Németország 2022-ben tranzitvámot vetett ki az országon át történő gázszállításokra, hogy ezzel fedezze a gáztároló kapacitásainak feltöltésének költségeit, hogy megfeleljen az Európai Bizottság által kitűzött célszámokat, amelyeket azért állapítottak meg hogy elkerüljék a téli hiányok kialakulását a vállalkozások és a fogyasztók számára.
Az EU keletebbre fekvő tagállamai azonban azzal érvelnek, hogy a többletköltségek rontották azon erőfeszítéseiket, hogy nyugati szomszédjaiktól vásároljanak gázt. Az EU-tagállamok között terjesztett és a Financial Times birtokába jutott belső feljegyzésben Bécs, Prága, Budapest és Pozsony azzal érveltek, hogy a tranzitvám „nehezíti az ebben a régióban lévő tagállamok számára a nyugat-európai gázimporthoz való hozzáférést”.
„Ez arra kényszeríthet egyes tagállamokat, hogy nagyobb mértékben támaszkodjanak az oroszországi gázimportra, ami potenciálisan növeli geopolitikai függőségüket, és alááshatja minden erőfeszítésüket energiaforrásaik diverzifikálására” – érveltek a tengerpart nélküli közép-európai országok.
A díj jelenleg 1,86 euró per MWh, ami a jelenlegi európai irányadó gázár tizede.
Nyugati vizsgálat
Az EU tisztviselői azt mondták, hogy áttekintik a tranzitvám ügyét, mert attól tartanak, hogy az más tagállamokat is arra sarkallhat, hogy saját díjakat vezessenek be. Olaszország hasonló intézkedés bevezetését fontolgatja már ebben az évben. Jozef Síkela cseh energiaminiszter a Financial Timesnak azt mondta, hogy az EU-tagországoknak nem szabad megengedniük, hogy „az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentésére irányuló erőfeszítések leértékelődjenek az orosz gázimportot előnyben részesítő díjak bevezetése miatt”. A panasz akkor érkezett, amikor az EU az orosz gáz teljes behozatalának csökkentésére törekszik.
Az Európai Bizottság adatai szerint Moszkva ukrajnai inváziója előtt az orosz vezetékes gáz korábban a blokk ellátásának 40 százalékát tette ki, azonban ez az arány azóta 8 százalékra esett vissza. Leonore Gewessler, Ausztria energiaügyi minisztere a múlt héten kijelentette, hogy országa megvizsgálja az Oroszországgal kötött, 2040-ig tartó gázszállítási szerződésének mielőbbi felmondásának a lehetőségét.
Brüsszelnek javaslatot kell tennie a gázkereslet csökkentésére vonatkozó céljainak meghosszabbítására is. EU-tisztviselők szerint továbbra is csökkenteni kell a blokk üzemanyagimporttól való függőségét az EU energiaügyi minisztereinek március 4-i találkozója előtt.
Németország lesz az új gázelosztó hatalom?
Az EU célkitűzése az orosz gázimport visszaszorítása az energiafüggetlenség reményét ébreszti fel Németországban, amely így a cseppfolyósított földgáz (LNG) fő vásárlója lett, és immár importkapuként működik más európai országok számára. Az Egyesült Államokból és Katarból származó LNG-t kulcsfontosságúnak tekintik az EU orosz gáztól való függőségének csökkentésében. Az orosz vezetékes gázszállítások meredek csökkenése mellett ugyanakkor nőtt az orosz LNG hajókon történő szállítása az EU-ba.
Csak kifogás a panasz?
Aura Sabadus, az ICIS energiatanácsadó cég szakértője szerint a német vám „jelentős akadályt” jelent a keleti tagállamok számára.
Ugyanakkor „jó ürügy arra is, hogy azt mondják, mindent megtettek a diverzifikálás [az orosz gázról való leválás] érdekében, de a vám megakadályozta őket ebben” – emelte ki a szakértő.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 726,05 pontos, 0,72 százalékos csökkenéssel, 100 518,47 ponton zárt pénteken. 
