A J.P. Morgan Research, a világ egyik legnagyobb befektetési bankjának elemzési részlege szerint a Brent típusú olaj ára a 2023-as esés után 2024-ben nagyjából változatlan maradhat. Majd 2025-ben további tíz százalékkal csökkenhet. Így 2024-ben várhatóan átlagosan 83 dollár/hordó lesz az árfolyam – idézi a cég Natasha Kaneva-t, a globális nyersanyagstratégiáért felelős vezetőt.
Ezt a szilárd kereslet-kínálati fundamentumok támasztják alá. A tartós gazdasági gyengeség jelentette “ellenszél” ellenére az olajkereslet napi 1,6 millió hordóval (mbd) nőhet 2024-ben. Ezt a robusztus feltörekvő piacok, a rugalmas piacú USA és a gazdaságilag gyengécske, de stabil Európa kereslete támogatja.
Az olajpiac egyensúlyban tartásához azonban az OPEC+ szövetségnek valószínűleg továbbra is korlátoznia kell a kitermelését.
Jó hír jöhet a hazai fogyasztóknak
Az amerikai földgázpiacokon inkább túlkínálat alakulhat ki, ami valószínűleg korlátozni fogja az amerikai tőzsdei gázárak felfelé irányuló mozgásait 2024-ben. De két történet fogja meghatározni az idei évet, a túlkínálat és egy stabil kereslet, amely ellensúlyozni tudja a regionális gázkínálat növekedését.
(Amint az árfolyamokon is megfigyelhető, a kontinensünkre irányuló cseppfolyósföldgáz-szállítások /LNG/ révén az amerikai árszínvonal tompítva és késleltetve ugyan, de az európai földgázárakat is befolyásolhatja.)
Az aranynak és az ezüstnek áll a zászló?
Ami a fémeket illeti, a J.P. Morgan Research előrejelzése szerint az arany és az ezüst túlszárnyalja majd a többit. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nagy valószínűséggel beinduló kamatvágási ciklusa és a csökkenő amerikai reálhozamok 2024 közepére várhatóan új történelmi csúcsra emelhetik az arany árát, amely a negyedik negyedévre átlagosan 2175 dollár/uncia szintre emelkedhet. (Már a 2023 végi csúcs is 2142 dollár volt – a szerk.)
Az ezüst ára valószínűleg követni fogja az aranyét, és 2024 negyedik negyedévében átlagosan 30 dollár/uncia körül alakul (jelenleg csak 24).
Az összes fém közül az arany és az ezüst esetében a legerősebb a meggyőződésünk, hogy 2024 folyamán és 2025 első felében bikapiacon mozognak majd. Bár a piacra való belépés időzítése továbbra is kritikus – mondta Gregory Shearer, a J.P. Morgan vezető fémstratégája.
Drágulhat a cukor, az étolaj
A mezőgazdasági termények piacán felfelé mutató kockázatokat látnak, különösen 2024 első felében. A cukornál vannak erősebb emelkedésre utaló jelek, míg a gabona, az olajos magvak és a gyapot piacán inkább szerényebb emelkedés várható. Az előrejelzések szerint a cukor ára 2024-ben átlagosan 0,30 dollár/font lesz, míg a búzáé 6,33 dollár bushelenként.
A J.P. Morgan egyébként lanyha gazdasági teljesítményt vár erre az évre, és az infláció szerinte csak vontatottan, kis mértékben csökken majd tovább. Ez a részvényekre várhatóan nem lesz túl jó hatással, és egyes árupiaci termékek teljesítményét is visszafoghatja.
Merre tovább, földgáz?
Az S&P Global sorban publikálta az óév végén a külön elemzéseket az egyes árupiaci termékekről, de Magyarország érintettsége okán a földgázról szólót vettük górcső alá. A nemzetközi elemzőcég szerint 2024 végén új projektek üzembeállása 8,4 millió Mt/évvel bővítheti a kapacitást. De ezek indításának pontos időzítése továbbra is kulcskérdés.
Az USA LNG (cseppfolyósított földgáz) exportáló kapacitása 2024-ben végre növekedni fog, miután az utóbbi időben nem történt jelentős bővülés. Ez növeli a gázkeresletet az amerikai belföldi piacon, és többletkínálatot jelent a globális – köztük európai – gázvásárlók számára.
Akik a historikusan megszokotthoz képest egyelőre továbbra is magas árakkal szembesülnek – teszik hozzá.
Sok gáz jön a következő télen
Az S&P Global Commodity Insights gázpiaci elemzése szerint a legtöbb észak-amerikai kapacitásbővítés várhatóan csak 2024 utolsó hónapjaiban valósul meg, majd 2025-ben egy új kínálatbővítő hullám érkezik. Így 2024 végéig mintegy 8,4 millió tonna/év új kapacitással bővülhet a jelenlegi 84 millió tonna/év cseppfolyósítási kapacitás, de azután 2025 elején újabb közel 10 millió tonna, az egész 2025-ös évben pedig már várhatóan több mint 53 millió mt többlettermelés keletkezik.
Ez a felfutás lehetővé teszi, hogy Európa tovább csökkentse az orosz gáztól való függőségét. De kielégítheti a kereslet növekedését Ázsiában is – mondta Ross Wyeno, az S&P Global LNG-elemzési igazgatója.
A gázhelyzet kissé labilis
Az elemzők hosszasan sorolják a várhatóan üzembe álló új amerikai és mexikói gázprojekteket. Az ExxonMobil viszont december 6-án azt közölte, hogy a Golden Pass nevű lelőhely várhatóan csak 2025 első felében kezdi meg az LNG-termelést, a korábbi tervhez képest később. Ugyanis eredetileg 2024-ben kellene üzembe helyezni.
Ez a kicsinek számító késedelem is elég volt ahhoz, hogy az amerikai földgáz határidős árával kapcsolatban 2024-re pesszimistábbak legyenek a kereskedők.
A medve vár a gázra 2025-ben
A Goldman Sachs elemzői nemrég egy, az ügyfeleknek írt jegyzetükben szintén azt írták, hogy az új amerikai exportlétesítmények 2024 végétől szűkítik az USA gázpiacán a kínálatot, amíg a helyi termelés fel nem fut. A külföldi szállítások ugyanakkor segítenek helyreállítani Európa energiaellátásának biztonságát.
Így 2025 lehet a globális LNG-piac következő medvepiacának első éve – mondták a bank elemzői. (Vagyis abban az évben masszívabb, hosszabb áresések valószínűsíthetőek.)
Enyhe árcsökkenést vár a Világbank
Valamivel kevésbé látszik optimistának a Világbank, amely azt várja, hogy a saját árupiaci árindexe 2024-ben várhatóan négy százalékkal csökken majd. Ezt megelőzően 2023-ban mintegy 24 százalékos zuhanás következett be, ami a Covid-világjárvány óta a legnagyobb visszaesés volt.
Az energiaárak 2024-ben várhatóan csaknem öt százalékkal csökkennek, majd 2025-ben viszonylag stabilak maradnak. A mezőgazdasági árak is mérséklődnek, míg a fémárak 2024-ben esnek, de 2025-ben már néhány százalékos emelkedést mutathatnak – írja a szervezet.
Drágulhat az élelmiszer
Ezek a tavaly november végén közzétett előrejelzések azt feltételezik, hogy a közel-keleti konfliktusnak csak korlátozott hatása lesz a nyersanyagárakra. A csalódást okozó globális növekedés viszont lefelé mutató kockázatot jelent, különösen az ipari nyersanyagok esetében. Esetleges újabb kereskedelmi korlátozások és az El Niño időjárási anomália súlyosbodása viszont felfelé nyomhatja az élelmiszerárakat.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
