A Monetáris Tanács mai ülésén adta áldását arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank május 4-étől állampapírok és jelzáloglevelek vásárlásával juttat friss pénzt a koronavírus-járvány miatt likviditási zavarba került gazdaságba. Az ülés után Nagy Márton, az MNB alelnöke telefonos konferenciabeszélgetés keretében avatta be az újságírókat néhány fontos részletbe.
Megtudhattuk például, hogy az MNB két technikai limitet állított magának. Eszerint:
- egy állampapír-sorozatból maximum 33 százalékot vásárol,
- jelzáloglevekből pedig 50 százaléknyit.
Nem akar ugyanis a jegybank egyik piacon sem domináns szereplővé válni – hangsúlyozta Nagy Márton. Hozzátéve: a mértékeknél az Európai Központi Bank gyakorlatát követik.
Az MNB állampapírokat csak a másodlagos piacon vásárol, jelzálogleveleket azonban azok kibocsátásakor is vehet. Erre összesen 1300 milliárd forintot szán az MNB, ebből 1000 milliárd jutna állampapírokra, 300 milliárd jelzáloglevelekre.
Fontos változás, hogy állampapírt az MNB nemcsak bankoktól vásárol (elsődleges forgalmazóktól, vagy olyanoktól, amelyek ezek tulajdonában vannak), hanem befektetési alapkezelőktől is. Kiválasztották a tíz legnagyobb alapkezelőt, ezek listáját csütörtökön teszik közzé, míg az elsődleges forgalmazóké nyilvános, az az Államadósság Kezelő Központ honlapján most is megtalálható.
Lapunk kérdésére Nagy Márton érzékeltette, hogy a bankoknál jelenleg közel 7 ezer milliárd forint értékben található olyan állampapír, amely megvételére kiterjedhet az MNB hétfőtől elindított programja (a lakossági állampapírok, jelesül a Magyar Állampapír Plusz nem tartozik e körbe). A befektetési alapoknál 2000-2800 milliárd forintnyi ilyen papír szunnyad, míg külföldi kézben 4 ezer milliárd.
Állampapíroknál minden héten kedden tartanak aukciókat, s a következő aukcióig tartó egy héten belül a másodlagos piacon vásárol a jegybank, bilaterálisan, piaci áron. Az aukción maximum 3 sorozatra lehet ajánlatot beadni, s azonnal nyilvánosságra is kerül, mennyit, mennyiért vesz az MNB. A héten belüli vételekről – amelyek történhetnek a tőzsdén, azon kívül (otc-piac), illetve az ajánlati könyves rendszerben (MTS) – viszont csak a hónap végén közölnek információkat.
Nagy Márton tájékoztatása szerint az alapján választják ki, melyik sorozatból vásárolnak, hogy annak kívánatos hozamát milyennek ítélik meg, arra tehát hogyan kívánnak hatni. Az alelnök szerint ugyan nincsenek hozamcéljaik, de például a 10 és 15 éves hozamokat régiós szinten magasnak tartják. Ez alapján nem tekinthető meglepőnek, hogy az új program keretében a legelső alkalommal, jövő kedden a 10 év körüli lejáratú állampapírokból vásárol az MNB.
A heti állampapír-vásárlások megközelíthetik a 100 milliárd forintot. Ami az 1000 milliárdos keretet tekintve 2,5-3 hónapra lehet elegendő. Vagyis addig élhet a most bejelentett eszközvásárlási program, de a piaci folyamatoktól függően ez az intervallum rövidebb, vagy akár hosszabb is lehet – emlékeztetett az MNB alelnöke.
