Bár a Fidesz-kormány alatt hozzászokhattunk ahhoz, hogy a következő év legfontosabb pénzügyi szabályait - költségvetés, adózás - már a tavaszi ülésszak folyamán benyújtják a parlamentnek, azért mindig maradnak nyitott ügyek, amelyek miatt az őszi ülésszakon is igénybe kell venni a képviselők munkáját.
Így lesz ez idén is - derül ki a parlament honlapjára nemrég feltöltött törvényalkotási programból. A lista szerint ugyanis más javaslatok mellett az egyes adótörvények módosításáról szóló is bekerül a parlament elé, a Pénzügyminisztérium gondozásában.
Az idei év annyiban rendkívüli, hogy az első félévben nem szavazott önálló adócsomagról a parlament, hanem egyéb javaslatokba - például a 2021-es büdzsét megalapozó előterjesztésbe - ágyazták a módosításokat. A legfrisebb példa a kisadózó vállalkozások tételes adójának átírása, oly módon, hogy kiszűrjék a visszaéléseket. Ennek egyik eszközét pedig abban látja a kormány - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ezdeményezésére -, hogy már 3 millió forint felett kivetnék a 40 százalékos különadót az ugyanazon kifizetőtől származó bevétel után.
Könnyítésnek próbálják eladni, de nyilvánvalóan ugyanazt a hatást - a szerződött összeg csökkentését - fogja eredményezni, hogy az előterjesztés szerint a megrendelőnek kell majd rendeznie ezt a közterhet, nem pedig a megbízottnak.
A törvényhozáson rapid módon áterőszakolni tervezett javaslat 2021-ben lépne hatályba, de már az első pillanattól kezdve kemény kritikák érték szakmai szervezetektől. Amelyek elsősorban a kata módosításának időzítését kifogásolják, hiszen még ki sem lábaltunk a koronavírus okozta válságból, és nagy a valószínűsége, hogy ősszel érkezik a járvány második hulláma, ebben az esetben pedig a magyar gazdaság nem 3, hanem inkább 5-6 százalékkal eshet vissza idén.
Mindenesetre az októberi benyújtással, novemberi elfogadással tervezett adócsomag alkalmas lehet arra, hogy finomhangolja a kata módosítását a kormány, amennyiben fogékonynak bizonyulnak a vállalkozói érdekképviseletek (ide nem értve természetesen az MKIK-t) jelzéseire.
Az őszi ülésszakra tervezett javaslatok közül érdemes még kiemelni a kormányzati kommunikációban börtönbiznisznek keresztelt kártalanítással kapcsolatosat: az igazságügyi minisztertől októberre várt előterjesztés a fogvatartottnak a fogvatartás körülményei miatt megítélt kártérítéséből rendezné az áldozatok követeléseit, amennyiben arra nem kerülne sor önkéntes alapon.
Erről a jogszabályról egyébként még az első félévben szavazniuk kellett volna a képviselőknek, de egy közbeiktatott módosítással a kormány számára előírt május közepi határidőt kitolták október végére.
Az mindenesetre garantálható, hogy ez az előterjesztés újabb vitákat fog gerjeszteni az Európai Unióban, valamint emberi jogvédő szervezetek körében.
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
