Felrajzoltuk a magyar, az EU-s és a német GDP adatait egy grafikonon, hogy lássuk, mennyire mozog velük együtt a magyar gazdaság teljesítménye. A pirossal jelölt magyar görbe az elmúlt években az EU-s átlaghoz volt inkább közel, mint Németország teljesítményéhez, azután nagyjából 2013 végétől elkezdtünk felülteljesítők lenni. Persze az EU-átlagban is nagy súlya van a német gazdaságnak.
A legutóbbi, 2014. szeptember végi adatok szerint a német GDP 6,0, a magyar 5,5, az EU-s átlag csak 2,9 százalékkal haladja meg a 2010-es átlagot, tehát az utóbbi pár évben átlag felett teljesített a gazdaságunk. (Bár a közgazdászok gyakran vitatkoznak arról, ez mennyire lesz fenntartható hosszabb távon.)
Tíz évre visszatekintve ugyanakkor nem annyira kedvező a kép: Az EU gazdasága 9,6, a németeké 13,6, a magyar GDP 8,7 százalékkal növekedett, a 2008 eleji csúcsot pedig mi még mindig nem értük el. Egy hajszállal azonban az EU 28 tagállama is le van attól maradva, Németország viszont (fekete vonal) egyértelműen bőven túlhaladta az akkori értéket.
Németországnál is sokkal jobban teljesített Lengyelország, tíz év alatt 22,8 százalék volt a bővülés, majdnem a gazdaság negyede. Az országban lényegében elmaradt a 2008 utáni recesszió, sőt a 2012-es kisebb európai visszaesés helyett is csak stagnáltak. Az ország bizonyára nagyon alacsony szintről indult, de ez a folyamatos fejlődés akkor is tiszteletre méltó. Úgy tűnik, nagy szomszédjuk, Németország konjunkturális hullámvölgyei is alig-alig hatnak rá. Lengyelország tényleg jobban teljesít. (Második ábra, narancs színű vonal.)
Csehország a kilencvenes években és a 2000-es évek elején, nagyjából 2008-ig szintén gyorsabban növekedett az európai átlagnál (zöld vonal). Azóta annyira összesimul vele, hogy alig lehet megkülönböztetni a kettőt. Csehország ebből a szempontból is egy átlagos EU-s országnak tűnik. (De például államkötvényeinek hozama is alig haladja meg a német kötvényekét.)
A vonalak természetesen nem jelentik azt, hogy például a lengyel vagy a magyar GDP értéke meghaladná az EU-s átlagot. Csupán azt jelzi, hogy a 2010-es 100 százalékhoz képest, azaz 2010-es önmagához képest hol tart, tartott az ország gazdasága. Ha magasabban van a vonal, mint egy másik, akkor százalékban nagyobb volt a növekedés, abszolút értékben azonban még lehet nagy a lemaradás.
Ez a „gig economy.” 
