1p

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

Befolyásos athéni gazdasági-politikai agytröszt véleménye szerint még semmi sem dőlt el Görögországban a választások nyomán, ősszel lázadásokra és zavargásokra lehet majd számítani. A frontvonal ugyanakkor áthelyeződött, már nem Görögország és Nyugat-Európa között, hanem Nyugat-Európa és Nyugat-Európa között húzódik, így a görög ügy már csak ürügy maradhat.

Charambalosz Tszardanidisz, a befolyásos athéni gazdasági-politikai agytröszt, az Institute of International Economic Relations igazgatója az alapblog.hu-nak adott interjúban elmondta, hogy az elmúlt három héten a görögök tömegesen rohanták meg a bankokat, és a görög pénzintézetek összeomlottak volna az EKB folyamatos gondoskodása nélkül. A gazdaság görögök már évek óta offshore helyeken és Londonban, New Yorkban, Svájcban tartják szinte teljes megtakarításukat, vagyonukat. Az egyszerű tömegek pedig –a legutóbbi időben – jellemzően felbontották bankbetéteiket és a pénzt hazavitték, ahogy mondani szokták: azt a párna alá rejtették.

A görög mágnások a kilépésben érdekeltek

A szakértő szerint részben igaz az a feltevés, hogy a görög mágnások abban érdekeltek, hogy Görögország kilépjen az euróövezetből, mivel az új drachmát azonnal jelentősen leértékelnék azt euróhoz képest, így a a görög ingatlanok, földek, szigetek, kikötők, az idegenforgalmi infrastruktúra, a gyárak nevetségesen olcsóvá válnak a görög eurómilliárdosok számára.

A vasárnapi választáson az Új Demokrácia kapta a legtöbb (29,66 százaléknyi) szavazatot és az ezzel járó plusz 50 mandátumot a görög választáson - összesen 129-et szereztek. A Sziriza alig 3 százalékkal maradt le, ezzel 71 mandátumra tettek szert. A PASZOK 33 mandátumra jogosult, a volt koalíciós partnerek megszerezték a többséget. Részletek>>

Charambalosz Tszardanidisz véleménye szerint a viszonylag erős nácikon és kommunistákon kívül minden párt, köztük a radikálisan baloldali Sziriza is, egyértelműen kiáll az euró mellett, mindannyian értik, hogy beláthatatlan terheket jelentene mind az országra, mind Európára nézve, ha Görögország most kilépne.

A szakértő szerint nem lehet nemzeti egységkormányról beszélni, mivel az egyik legmeghatározóbb politikai erő, a Sziriza marad ellenzékben, ráadásul vezetője, aki következetesen be szokta tartani a szavát, kijelentette, hogy harcos ellenzéket fognak jelenteni. Hozzátette, hogy a Sziriza nem fogad el más megoldást, mint egy új paktumot a Valutaalappal, az EU-val és az EKB-val, valamint elutasítják a további megszorításokat.

Ősszel eljöhet az a pillanat, amikor...

Véleménye szerint az új görög kormány nem fog egyebet tenni, mint elfogadja az eredeti megállapodást, a további sok tízezernyi munkahely megszűnésével járó megannyi megszorítást. Más kérdés, hogy a konzervatív jobboldali Új Demokrácia és a szocialista-szociáldemokrata  PASZOK koalíciója bizonyosan törekszik majd a diktátumok néhány feltételének módosítására, újabb adósság-átütemezésre és a megszorítások kifutási idejének meghosszabbítására, de az sem biztos, hogy az EU/IMF akar-e kompromisszumot.

Charambalosz Tszardanidisz prognózisa szerint a hangulat a következő hónapokban drámai romlásnak indulhat, amikor már mindenki érzi a saját bőrén, hogy elszegényedett, akkor valószínűleg beindulnak a zavargások, esetleg az éhséglázadások. Hozzátette, hogy az ősszel eljöhet az a pillanat, amikor széles tömegek vélik úgy, hogy nincs veszítenivalójuk, és  beindulnak, ekkor jöhet el ismét a Sziriza ideje, így talán újabb rendkívüli választások nyomán meg tudja szerezni a hatalmat.

Az athéni agytröszt kiemelte, hogy Görögországnak létérdeke, hogy ne váljon ki az euróövezetből, így e tekintetben egységről lehet beszélni. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi hetekben nagyon képlékennyé vált a korszellem az euróövezet jövőjét illetően. A mérvadó és a kisebb európai országok vezetői között látványosan növekszik a feszültség, mert óriási nyomást gyakorol rájuk az idő és a piac: a korábban elképzelthez képest össze nem hasonlíthatóan gyorsabban kell dönteniük arról, hogy akarnak-e, és ha igen, mikor bankuniót, fiskális uniót és politikai uniót. Hozzátette: a „frontvonal” immár nem Görögország és Nyugat-Európa között, hanem Nyugat-Európa és Nyugat-Európa között húzódik, a viszály áthelyeződött.

A fő kérdés nem Görögország, hanem az övezet jövője

A szakértő véleménye szerint egyre inkább világossá válik az unió vezetői számára, hogy csak bankunió, csak fiskális unió önmagában nem megy, nem térhetnek ki a politikai unió elől. Ezt azonban nem merik nyilvánosan bevallani, mert nem tudják eladni saját közvéleményük előtt.

Charambalosz Tszardanidisz szerint erről a kihívásról – éppen Görögország kapcsán – sikerült úgy-ahogy elterelni a figyelmet, tovább azonban már nem lehet, mivel Görögország ügye megszűnt fő ügynek lenni. Az igazi ügy most már valóban az Unió illetőleg az euróövezet egészének a jövője. E tekintetben Görögország legfeljebb már csak az ürügy maradhat.

A teljes interjút itt olvashatja>>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A közepes jövedelmi csapdába került a válaszút előtt álló magyar gazdaság
Imre Lőrinc | 2026. március 5. 14:33
A Puskás Arénában rendezték meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2026-os Gazdasági Évnyitóját. Az eseményen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Makro / Külgazdaság 600 forint egy liter dízel, de a kormány a szomszédos országokra hárít – ez volt a Kormányinfón
Privátbankár.hu | 2026. március 5. 13:14
Látja az üzemanyagár-emelkedés kockázatát a kormány, de nem lesz benzinárstop. Többek között ez is kiderült a Kormányinfón, és azt is megtudtuk, hány napra elegendő az ország kőolaj-tartaléka, és mennyi különbözeti adót fizetett be a Mol az elmúlt négy évben. 
Makro / Külgazdaság A kerozinárak már elszálltak, Ázsiában már érzik a háború hatását
Privátbankár.hu | 2026. március 5. 12:57
Rekordáron Ázsiában a repülőgépbenzin ára, súlyos ellátási nehézségekre számítanak a piacon.
Makro / Külgazdaság Vegyen be egy nyugtatót, ha pénteken menne tankolni!
Privátbankár.hu | 2026. március 5. 12:43
Különösen, ha dízelt venne.
Makro / Külgazdaság Újabb 80 milliárdot zsebelt be a magyar kormány, de most drágább volt, mint korábban
Privátbankár.hu | 2026. március 5. 12:28
Nőttek az átlaghozamok az ÁKK csütörtöki aukcióján.
Makro / Külgazdaság Az elemzőket is meglepte, ami az Egyesült Államokban történt
Privátbankár.hu | 2026. március 5. 10:58
Tízhavi mélyponton a fontos mutató.
Makro / Külgazdaság Árverezik a kormány becsődölt stratégiai partnerének egyik legnagyobb gyárát
Privátbankár.hu | 2026. március 5. 10:09
3,6 milliárd forintról indul a licit a Tungsram nagykanizsai üzeméért.
Makro / Külgazdaság Von der Leyent visszaküldik a tervezőasztalhoz, Orbán Viktor ünnepelhet az ukrán csatlakozás ügyében
Privátbankár.hu | 2026. március 5. 09:18
„Vége van” – mondták ki az uniós diplomaták az Európai Bizottság „fordított bővítési” tervéről – és még a 90 milliárdos hitel ügye sem rendeződött.
Makro / Külgazdaság Rengeteget vásároltak a magyarok januárban is
Privátbankár.hu | 2026. március 5. 08:30
3,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom januárban a KSH adatai szerint.
Makro / Külgazdaság GKI: az építőipari cégek harmada jó évben bízik
Privátbankár.hu | 2026. március 5. 07:28
Az építőipari termelés változatlan áron mérve – két visszaesést hozó év után – 2025-ben 2,8 százalékkal tudott bővülni. A tavaly december végi ágazati szerződésállomány csaknem 50 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A GKI februári felmérése szerint a megkérdezett építőipari vállalkozások harmada árbevételének növekedésére számít 2026-ben az előző évhez képest, csökkenéstől 21 százalékuk tart. A 10 fő alatti cégek e téren kevésbé optimisták, de az 50 fő felett foglalkoztatók már sokkal inkább azok. További kedvező jel, hogy a GKI ágazati bizalmi indexe februárban tizenhárom havi csúcsára emelkedett. 2026-ban az építőipari termelés volumene 2-3 százalékkal nőhet az előző évhez képest – ebben a hazai és a nemzetközi elemzők is egyetértenek.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG