A várakozásoknak megfelelően változatlanul 0,9 százalékon hagyta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a mai kamatdöntő ülésén. Az egynapos betéti kamat pedig továbbra is -0.05%.
Nem volt meglepetés
Tavaly június óta nem változott az irányadó alapkamat, hiszen az MNB más eszközök segítségével tartja fenn a likviditásbőséget, amelynek hatására a bankközi kamatok jelentősen elszakadtak a 0,9 százalékos alapkamattól - mondta Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.
Az elemző szerint az ülés után közzétett közlemény a júniusihoz hasonlóan laza hangvételű maradt. A Monetáris Tanács tagjai továbbra is úgy látják, hogy lefelé mutató inflációs kockázatok jellemezik a magyar gazdaságot. Amennyiben a jövőben tartósan elmarad a jegybanki 3 százalékos inflációs céltól az inflációs ráta – amely júniusban 1,9% volt – akkor a jegybank újra lazítani fog a gazdaságban uralkodó pénzügyi kondíciókon, azaz még mélyebbre nyomja a bankközi kamatokat.
Nincs lépéskényszer
Az Erste Bank szerint a kamatpályára vonatkozó előrejelzésüket megerősítette a Tanács üzenete, így 2019 végéig nem számítanak a 0,9 százalékos alapkamat változtatására, illetve 2018 végéig elhanyagolható esélyét látják annak, hogy a bankközi (3 hónapos BUBOR) kamat emelkedjen. Véleményük szerint a jelenlegi 0,15 százalékos szintről még tovább süllyedhet a következő hónapokban.
Ezt az alappályát az írhatja felül – azaz az MNB akkor kerül kamatemelési lépéskényszerbe – ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a vártnál gyorsabban és agresszívebben kezdi meg a mérlegfőösszegének leépítését, illetve az Európai Központi Bank a vártnál korábban kezdi meg a mennyiségi lazító (QE) programjának kivezetését.
Más is így látja
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének hasonló a véleménye. Ő is megjegyezte, hogy a közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése azon célból, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybe vétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, ill. állampapírokat vásároljanak.
Ennek hatására a bankközi kamatlábak, ill. a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek, így a kiemelten fontos, számos hiteltermék árazásának alapjául szolgáló 3 hónapos bubor kamatláb már 0,15 százalékra csökkent.
Az MNB Monetáris Tanácsa a júniusi ülésén 300 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. harmadik negyedév végén fennálló állományát. Noha a jegybank legutóbbi előrejelzése szerint a jövő év második felétől tartósan elérhető a 3 százalékos inflációs cél, mégis kiemelte, hogy amennyiben az infláció tartósan elmarad a céltól, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával.
A monetáris kondíciók szigorítására így a Takarékbank sem számít a jövő év második feléig, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2019 végéig változatlan maradhat. A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet is támogathatja, mivel az inflációs nyomás hiányában és a vártnál lassabb növekedés miatt a Fed lassabb ütemben folytathatja a kamatemeléseket, míg idén decemberig folytatódik az EKB havi 60 milliárd euró összegű eszközvásárlási programja, ami jövőre feltehetően csak fokozatosan kerül kivezetésre, míg kamatemelésre a jövő év végéig nem lehet számítani. Ezalatt pedig a hazai kockázati felárak is tovább szűkülhetnek.
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
