A tanács sajtóközleményéből kiderül, hogy a szankciók 2016. június 23-ig maradnak érvényben. A szankciók értelmében a Krímből és Szevasztopolból származó semmilyen árut nem lehet importálni az Európai Unióba, az unió egyetlen állampolgára és egyetlen, az unióban bejegyzett cég sem vásárolhat ingatlant vagy vállalatot a félszigeten, finanszírozást sem kaphatnak az unióból az ottani cégek, és semmilyen ehhez kapcsolódó szolgáltatás sem nyújtható. A büntetőintézkedések a turizmust is érintik; európai turistahajók csak vészhelyzetben köthetnek ki a Krímen, más esetben nem.
A szankciók exportkorlátozásokat is tartalmaznak. Krími cég nem kaphat az unióból olyan felszereléseket, amelyek a közlekedési, távközlési vagy energiaszektorhoz köthetőek, és nem vásárolhat az unióból olyan eszközöket, amelyek kőolaj-, földgáz és egyéb ásványi kincsek feltárásához vagy kitermeléséhez szükségesek. A tanács megerősíti, hogy az EU továbbra is elítéli a Krím és Szevasztopol törvénytelen annektálását, amelyet következetesen nem hajlandó elismerni.
Oroszország ellen is maradnak a szankciók
Szerdán a tagállamok uniós nagyköveteinek arról sikerült konszenzusra jutniuk, hogy fél évvel hosszabbítják meg azokat a gazdasági szankciókat, amelyeket Oroszország ellen vezettek be tavaly nyáron az ukrajnai konfliktusban játszott szerepe miatt. Ezek az orosz védelmi, pénzügyi és energiaszektort érintik. Azt a döntést hétfőn a külügyminiszterek tanácsa hagyhatja jóvá formálisan.
|
Miért kellenek a szankciók? A második világháború óta a nemzetközi jog központi normája, amit az ENSZ Alapokmánya is rögzít, az államok közötti erőszak tilalma, és ebből következően az erőszakos területszerzés, annexió, tilalma. Jóllehet az erőszak sajnos nem tűnt el, de az államok közötti nyílt fegyveres összecsapások száma a korábbi időszakhoz képest jelentősen csökkent, és Irak kivételével egyetlen állam sem állította, hogy joga lenne más állam területét elcsatolni - mondta korábban a Privátbankárnak Hoffmann Tamás. A nemzetközi jogász szerint emiatt különösen súlyos jogsértés a Krím-félsziget annektálása és az ukrajnai szakadár lázadók támogatása. Oroszország ezzel a lépéssel azt üzeni, hogy a nemzetközi jog legalapvetőbb szabályait sem hajlandó tiszteletben tartani, és a jövőben bármilyen jogellenes lépésre készen áll, ha azzal vélt érdekeit elősegítheti. A nemzetközi közösségnek ebben a szituációban aligha van más választása, mint gazdasági szankciókkal rákényszeríteni Oroszországot a jogkövető magatartásra. Rövidtávon ugyan jelentős gazdasági hátrányokat okozhat a szankciók végrehajtása, de hosszabb távon jóval nagyobb veszteséget okozna egy szabályok nélküli, kiszámíthatatlan nemzetközi környezet, ahol bármelyik állam következmények nélkül rúghatja fel kötelezettségvállalásait. |
Az Egyesült Államok csaknem kéttucatnyi olajszállító tankhajót juttatott ki a Hormuzi-szoroson keresztül Irán tudta nélkül. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
