Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére – a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke közös nyilatkozatot írtak alá még 2011 novemberében, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére.
Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban – az együttműködés ötödik évfordulóján – a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, idén pedig a Gazdasági Versenyhivatal is.
Kilenc évvel a közös nyilatkozat aláírása után az együttműködő intézmények a Magyar Nemzeti Bank szervezésében – a járvány miatt online formában – értékelték korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett tevékenységük eredményeit. Hangsúlyozták: Magyarországon továbbra is az átláthatóság és az elszámoltathatóság jelentik a megfelelő eszközöket a közélet tisztaságának szavatolására egy olyan helyzetben, amikor – ahogy arra a világ vezető nemzetközi szervezetei, köztük az ENSZ, az OECD vagy az IMF is rámutatnak – a járvány világszerte növelheti a korrupciós kockázatokat és a társadalmi bizalmatlanságot.
Hazánkban a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten jelenik meg a korrupció elleni fellépés. Az integritás pedig a mindennapi élet szintjén azt jelenti, hogy az állam olyan feltételeket teremt, hogy a korrupcióra lehetőséget adó helyzetek létre sem tudnak jönni. A gazdaság növekedéséből és kifehérítéséből fakadó pozitív folyamatok, az egyszerűsödő és kiszámítható adórendszer, az adminisztrációcsökkenés, illetve az átlátható és zárt ügyintézés, valamint az igazságszolgáltatás korrupciót szankcionáló joggyakorlata – az állampolgároknak is előnyösek, ezáltal ugyanis erősödik a pénzügyi és társadalmi biztonságuk, kiszámíthatóbbak és jobbak lesznek a mindennapi életkörülményeik.
A rendezvényen Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter elmondta:
„A Belügyminisztérium továbbra is határozottan és következetesen lép fel a korrupció minden formája ellen. Az új Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában központi szerepet kapnak a korrupció megelőzésében a technikai eszközök, mint például az elektronikus ügyintézés szélesebb körű alkalmazása, az informatikai rendszerekhez való hozzáférés személyazonosításhoz kötése és naplózása, valamint a közigazgatási ügyekben történő automatikus döntéshozatal. A kormány szándéka, hogy a korrupcióellenes küzdelemben minél szélesebb együttműködés valósuljon meg, ezért a stratégia elfogadásával egyidejűleg felkérte a nyilatkozathoz eddig nem csatlakozott állami szerveket a csatlakozásra.”
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint:
"Az Állami Számvevőszék 2020-ban minden korábbinál nagyobb hatást gyakorolt a magyar közszféra integritására, a korrupció megelőzését biztosító rendszerek fejlesztésére. Az ÁSZ 2020-tól az integritáskontrollok monitoring alapú értékelésére helyezi a hangsúlyt, ennek keretében 3197 önkormányzatnál értékeli a korrupció ellen védettséget biztosító rendszerek kiépítettségét, valamint megállapításaival és javaslataival minden további ellenőrzött szervezetnél hozzájárul a korrupció megelőzéséhez. Az ÁSZ felmérése szerint 2020-ban tovább erősödött a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kiépítettsége a magyar közszférában. A magyar gazdaság elmúlt években végbement fenntartható kifehérítése pedig a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét támasztja alá."
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke rámutatott:
„Az integritás erősítésére a Magyar Nemzeti Bank tavaly önálló megfelelőségi szervezeti egységet hozott létre, idén pedig megújítja a belső Etikai Kódexét. 2020-ban a jegybank felügyeleti területe munkavállalóinak az iratok biztonsági szintjét megnövelő, hiteles elektronikus aláírást tett lehetővé, s bevezette a belső szabályozók megismerésének digitális nyomkövetését is. A pénzügyi intézmények felé hangsúlyos elvárás a belső védelmi vonalak erősítése, miközben az MNB piaci visszaélés-bejelentési rendszert is működtet. Az azonnali fizetési rendszer bevezetése és a digitális fizetési szolgáltatások erősítése pedig az egész társadalom számára erősítette az átláthatóságot.”
Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke hangsúlyozta:
„Az Országos Bírósági Hivatal a bíróságok integritásának erősítéséhez azzal tud hozzájárulni, hogy egyrészt biztosítja a bíróságok alkotmányos működésének központi igazgatási feltételeit, másrészt a kinevezési jogkörébe tartozó vezetőktől is elvárja ezen alapelvek helyi érvényesítését. Az OBH elnöke ugyanis irányítja és ellenőrzi az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenységét és mivel ezek a bírósági vezetők felügyelik az alájuk tartozó bírósági szervezeti egységek vezetőit, kialakítható az igazgatási-felügyeleti intézkedések olyan láncolata, amely egyrészt képes lokálisan érvényesíteni a központi intézkedéseket, másrészt a helyi tapasztalatok visszacsatolásával hozzájárul az igazgatási eszközrendszer fejlesztéséhez.”
A védelmi és a külügyi tárca élén.
