Andrzej Duda elnök, aki eleve mérsékeltebb, mint a kormányzó párt, azt nyilatkozta, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy más tagállamok ne kövessék a brit példát.
Szabadságharcosok
Jaroslaw Kaczynski, a tragikus szmolenszki balesetben elhunyt korábbi lengyel elnök ikertestvére, a most kormányon lévő Jog és Igazságosság pártjának vezetője azt mondta, hogy nem csak hogy esze ágában sincs hazáját kiléptetni, de egyenesen vissza kéne csalogatni a briteket azáltal, hogy az EU reformokat vezet be, mellyel vonzóvá teszi önmagát.
Itt érdemes megemlíteni, hogy a kampány utolsó napjaiban Orbán Viktor is kapacitálta a briteket, hogy maradjanak velünk. Ez azt mutatja, hogy a rendszeres Brüsszellel szembeni plakátkampányok és a korábbi békemenetek ellenére a magyar miniszterelnök is pontosan tisztában van azzal, hogy az EU bármiféle csökkenése, összehúzódása káros nekünk, a felbomlása pedig egyenesen végzetes lenne.
A rendszerváltás nyertese
Lengyelország eddig a rendszerváltás abszolút nyertese volt (persze leszámítva az NDK-t, neki ott volt az ország gazadag fele), rendkívül ramaty állapotból arra a szintre jutott, hogy a legjobbak közt van a volt szocialista blokkból, és most is igen robusztusan, 3 százalék felett nő a gazdasága. Európai integráció nélkül ez megrekedne, sőt vélhetően recesszió következne, ami után egy alacsonyabb szinten stagnálna a gazdaság, mintegy konzerválva a szegénységet a kontinens nyugati feléhez képest. Ugyanez történne nálunk is.
Van, aki bírja, van, aki nem
Nagy-Britannia, avagy ha szétesik, Anglia, mint a világ egyik legfejlettebb gazdasága még csak-csak elbírja a különutat, bár jót tenni nekik sem fog. A felzárkózásba épp csak komolyan belekezdő régiónk előtt viszont nincs ilyen alternatíva.
Biztató egyébként, hogy a bennmaradás mellett szavazó jórészt fiatal és nyitott angolok máris tiltakoznak, nem akarják elfogadni, hogy mindössze 52:48 arányban a vidékiek és idősek, ahogy a Szovjetunió végnapjaiban mondtuk, a „gerontokrácia” határozza meg jövőjüket, zárja el őket a világtól. Ezt mutatja, hogy a londoni parlamentet már elárasztják egy újabb szavazása vonatkozó kéréseikkel, ami ugyan rövidtávon nem reális, de pár év után akár vissza is térhetnek.
A Tisza-hatás. 
