Először a New Scientist számolt be arról, hogy a Kaliforniából származó SARS-CoV-2 B.1.429-es változata valamilyen módon "rekombinációt" hívott életre az Egyesült Királyságból származó, szuperfertőző B.1.1.7-variánssal. A kutatók szerint ez az első regisztrált eset, amikor az új koronavírus rekombináns törzset fejlesztett ki a járvány során. Bár állítólag egyáltalán nem szokatlan, hogy a koronavírusok rekombinálódnak.
Az eredményeket először a hónap elején jelentették be nyilvánosan a New York-i Tudományos Akadémia által szervezett megbeszélésen, de a szakemberek szerint csakis az idő dönti majd el, hogy jobban kell-e félnünk tőle, mint az elődeitől, vagy sem.
Dr. Alfred Sommer, dékán emeritus, a Johns Hopkins Egyetem epidemiológiai professzora úgy nyilatkozott a Salonnak, hogy egymáshoz hasonlatos vírusok képesek genetikai anyagot cserélni egymással, miközben megfertőzik a sejteket. A szakértő szerint a hasonló vírusok, amelyek bizonyos genetikai variációval rendelkeznek, „kicserélik” a genetikai kódjuk hasonló darabjait a replikációs folyamat során.
„Az új vírus ezért voltaképpen a két vírus egymás tükörképeit tartalmazza, és ha ennek a két eredeti vírusnak különböző mutációi voltak, az új "leányvírus" mindkettőből származik" - mondja Sommer.
A professzor megjegyezte, hogy ilyen típusú rekombinációs események bármikor előfordulhatnak, de ritkán vesszük észre őket, kivéve, ha "olyan genetikai változásokat hoznak létre, amelyek önállóan vagy együttesen növelik a betegség terjedését vagy súlyosságát". Szerinte a New Scientist cikke ugyanakkor még nem bizonyíték arra, hogy ez valójában így lenne.
Dr. Georges Benjamin, az Amerikai Közegészségügyi Szövetség ügyvezető igazgatója is osztja ezt a véleményt, miszerint még nincs elég bizonyíték a vírus rekombináns verziójával kapcsolatos aggodalmakra. Szerinte csak azért, mert mindkét mutációt tartalmazza a hibrid változat, még nem jelenti azt, hogy mind a két mutáns tulajdonságait fogja tartalmazni.
„Erre az idő fogja a választ megadni. Ezért kell folyamatosan a szemünket a mutációkon tartani és folyamatosan összevetni az emberek tényleges klinikai eredményeivel” – tette hozzá.
Egy harmadik szakértő, Dr. Russell Medford, a Globális Egészségügyi Innovációs Központ és a Globális Egészségügyi Kríziskoordinációs Központ elnöke ugyanakkor azt mondta a lapnak, hogy azért fontos a rekombinációt figyelni, mert egy másik mechanizmust képviselhet, amely révén a Covid-19 mutálódhat, és új törzseket képezhet úgy, hogy egyre problematikusabb tulajdonságokkal rendelkezik.
"Mivel a rekombináció egyszerre több mutációt képes alkotni a különböző SARS-CoV2 törzsekből, elméletileg új koronavírus törzseket hozhat létre, melyek tartalmazhatják azokat a mutációkat, amelyek növelhetik a szuperfertőzés képességet és az oltásokkal szembeni rezisztenciát” - tette hozzá Medford.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
