Megegyeztek az uniós országok a menekültügyi csomagról - frissítve

Az Európai Parlament és a tagállami Tanács megegyezett az uniós menekültügyi és migrációs csomag öt eleméről. Az utolsó háromoldalú egyeztetés még december 18-án kezdődött, de csak 20-án reggelre jelentették be az egyezséget. A jogszabályok véglegesnek szánt szövegét még nem hozták nyilvánosságra - írja a Telex. 

Az Európai Parlament közleménye szerint a szerdára kialkudott változattal

• a tagállamok dönthetnének, hogy menedékkérőket vesznek át vagy fizetnek;
• a csomag kezelné a válsághelyzeteket és a migránsok, valamint menedékkérők „instrumentalizálását” (ezt az olyan esetekre használják, mint amikor Oroszország és Belarusz migránsokat utaztatott az uniós határhoz);
• a menedékkérelmeket gyorsabban vizsgálhatják meg;
• bevezetnék (a valószínűleg sikertelen menedékkérelmet benyújtóknak) az úgynevezett határeljárásokat;
• kötelező biztonsági és egészségügyi vizsgálatokat végeznének el azokon, akik nem a határátkelőknél érkeznek.

Az EP és a tagállamok képviselői öt javaslatról ütöttek nyélbe alkut, amelyet még külön hivatalosan is el kell fogadniuk:

• a menedékkérők adatait és ujjlenyomatait tartalmazó Eurodac rendeletének módosításáról (a rendszerre azért van szükség, mert elvben minden, a külső uniós határra érkező menedékkérő ujjlenyomatát le kellene venni, hogy később ne próbálkozhassanak újra az EU-ban);
• az előszűrésről szóló rendeletről (az eredeti javaslat szerint egy új rendszerben előzetesen azonosítást vezetnének be, aki pedig például valószínűleg csal vagy indokolatlanul ad be menedékkérelmet, egy külön, gyorsított „határeljárásba” kerül, ahol jó eséllyel elutasítanák a próbálkozást);
• a válsághelyzeti rendeletről;
• a menekültügyi eljárásról;
• valamint a menekült- és migrációkezelésről szóló rendeletről.

A teljes paktum 13 elemből áll. Kettőről még nincs megegyezés az Európai Bizottság szerdán kiadott összesítése szerint, de a testület közleménye alapján a rendszer pillérei a helyükre kerülnének az öt javaslat elfogadásával, amelyekről most kötöttek előzetes alkut.

A cikk szerint a mostani alku után az EP-nek és a tagállami Tanácsnak is meg kell szavaznia a jogszabályokat, ami a legtöbbször formaság, bár vitatott javaslatoknál, mint amilyen a csomag néhány eleme, okozhat még meglepetéseket. Az EP-t júniusban újraválasztják, azokat a javaslatokat, amelyekkel addig nem végeznek, akár ejthetik is. (A mostani csomag elődjével sem végeztek az előző voksolás előtt, ezért át kellett dolgozni.)

Orbán Viktor korábban kijelentette, hogy "nem fogjuk végrehajtani az EU migrációs döntéseit”, ennek „meg fogjuk találni a jogi és politikai módját”.Utóbbi eddig kimerült a sikertelen vétókban. Előbbi jó eséllyel a már korábban is bevetett alkotmányos mag lesz, azaz hogy a nemzeti alkotmányok mögötti elvek számos tagállami bíróság szerint bizonyos körülmények között felülírhatják az EU szabályait.

Magyarország a lehető leghatározottabban elutasítja a migrációs és menekültügyi paktumot, amelyről politikai megállapodásra jutottak az Európai Unió társjogalkotó intézményei - emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten. A tárcavezető a szlovák kollégájával, Juraj Blanárral tartott közös sajtótájékoztatóján a brüsszeli alkuval kapcsolatos újságírói kérdésre reagálva élesen szembehelyezkedett az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói között létrejött egyezséggel. Arra a kérdésre, hogy Magyarország a migrációs paktum "krízisrendelete" alapján befogadhat-e majd menedékkérőket, vagy fizet-e inkább helyettük fejenként 20 ezer eurót, a miniszter azt válaszolta, hogy senki nem kényszerítheti rá hazánkra, hogy bárkit is beengedjen. "Csak azok jöhetnek Magyarországra, akiket mi akarunk, hogy jöjjenek, vagy mi megengedjük, hogy ide jöjjenek és itt tartózkodjanak" - húzta alá.