Az üzbég kormány tegnap cáfolta azokat a jelentéseket, hogy meghalt az üzbég elnök. Iszlam Karimov lánya azt közölte, hogy 78 éves apja agyvérzéssel kórházban van, és korai még bármit mondani arról, hogy felépül-e. Karimov még 1989-ben lett az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság elnöke, és azután is megtartotta hatalmát, hogy az ország 1991-ben függetlenedett a Szovjetuniótól.
Moszkva éberen figyel
|
| Káncz Csaba |
Karimov a hatalmát az ország három fő régióját – Szamarkand, Taskent és Fergana – uraló klánok kiegyensúlyozásával tarthatta meg ennyi ideig. Az elnök 27 éves despotikus uralma alatt teljesen elnyomta a hatalmát veszélyeztető ellenzéket, sokan külföldre menekültek. 2005-ben több százan halhattak meg, amikor a hadsereg vert szét egy tiltakozó megmozdulást. A sajtószabadság tekintetében a világ 180 vizsgált országa közül a 166-ik helyen áll. A Human Rights Watch legfrissebb jelentése szerint politikai foglyok ezrei sínylődnek börtönökben, a kínzások mindennaposak. A hatóságok rendszeresen zaklatják az emberjogi aktivistákat, az ellenzékieket és az újságírókat.
A pénzügyminiszter Rusztam Azimovot friss jelentések szerint házi őrizetbe helyezték. Azomovot Nyugaton reformernek tartják és Karimov egyik lehetséges utódjaként tekintenek rá külföldi megfigyelők.
Az ország stabilitásához erős orosz és kínai érdekek fűződnek. Moszkvának valószínűleg meg is van már egy ideje a választottja, aki - esetleg kisebb-nagyobb összetűzések árán - de biztosítja a stabilitást, ahogy ez Türkmenisztánban is történt.
Fontos csempészútvonalak haladnak át
De függetlenül attól, hogy ki veszi át az Afganisztántól északra fekvő, 32 millió lakosú, legnépesebb közép-ázsiai ország vezetését, annak geopolitikai jelentősége változatlan marad. Üzbegisztán ugyanis stratégiai helyet foglal el Közép-Ázsiában, Eurázsia kellős közepén. Ennek megfelelően számos külső hatalom érdeklődését felkeltette hosszú történelme során, beleértve Iránt, Törökországot, Kínát, Oroszországot és az Egyesült Államokat. Az ország jelenleg tagja a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek és a Kreml-vezette Közös Védelmi Szerződés Szervezetének is.
Amikor Washington és a NATO megkezdte 2001-ben katonai műveleteit Afganisztánban, Üzbegisztán a közelsége miatt hamar logikai bázissá vált. Még azután is, hogy az üzbégek Washingtont távozásra kérték fel 2005-ben a Karsi-Kanabad katonai bázisról – egy kritikus emberjogi jelentés miatt -, az ország a NATO szállítási útvonalának része maradt. A Tien-san hegylánc nyugati nyúlványain lévő hágói egyben fontos drog és fegyver-csempész útvonalak az afgán-üzbég-kirgiz térségben.
Készülnek az iszlamisták is a térségben
Ami az iszlám radikalizmus fenyegetését illeti, ez a hatalmi átmenet játszmájának legkiszámíthatatlanabb tényezője. A lakosság a szunniták Hanafita ágát követi erős helyi és „szovjet” beütéssel színesítve. Bár hivatalos adatok szerint mintegy 200 üzbég csatlakozott az ISIS-hez, a radikális iszlám térhódítását eddig tűzzel-vassal üldözte az állam. De a despota esetleges halálával tér nyílhat számukra.
Üzbég állampolgárok számos dzsihadista harctéren jeleskednek Afganisztántól kezdve, Pakisztánon át Szíriáig. Ezek a harcosok most az átmenet zavarát kihasználva szeretnének Üzbegisztánból kiindulva hatalmukat teljes Közép-Ázsiára kiterjeszteni. A Fergana-völgy lappangó iszlamista szervezkedései pedig könnyen átcsaphatnak Kirgizisztánba és Tadzsikisztánba.
Káncz Csaba jegyzete
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
