A héten a Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozza meg a gazdaság életét. A legfontosabb esemény elvben a jegybank kamatdöntő ülése lesz, ám azt követően, hogy a múlt hónapban Matolcsy György bejelentette: a jegybank megáll, mivel a jelenlegi, 1,35 százalékos kamatszintet hosszú távra egyensúlyi kamatnak tartja, nem várja senki, hogy a Monetáris Tanács a kamathoz nyúljon.
Még akkor sem, ha azóta napvilágot látott makroadatok kedvezőtlenebbek, mint ami a jegybanki pályán lefektetésre került.
Pozitív lesz-e a banki nyereségadat?
Szerdán az MNB az általa felügyelt befektetési alapok és a biztosítók második negyedéves prudenciális adatait közli. A nagyobb kérdés az, hogy a befektetési alapokon belül hol tart az átrendeződés a nagyobb kockázatot jelentő, de „érdemi” hozammal bíró alaptípusok felé – bár erről a BAMOSZ adatai alapján lehet képünk. A biztosítóknál ugyanakkor csak forgalmi adatokat közöl a Mabisz, egyéb üzletági adatok tekintetében eligazító lehet a jegybanki statisztika.
Pénteken a fentieknél sokkal fontosabb adatok, a hitelintézetek, bankok, szövetkezetek második negyedéves prudenciális adatai jelennek meg, ebből rajzolódhat ki az új trend, amely megmutatja, hogy az átmeneti intézkedésektől immár kevésbé terhelten (bár új kihívások – Quaestor, autóhiteles mentés – előtt) milyen teljesítményre képes a hazai pénzügyi közvetítői szektor. A fő kérdés, hogy az előző évek stabilan veszteséges trendjét képes-e immár huzamosabb időre pozitívba fordítani a szektor, illetve az, hogy látszik-e némi élénkülés a hitelezési oldalon.
Mennyit költött a sok-sok foglalkoztatott?
A KSH a hét második felében lesz aktív: csütörtökön adja ki a hivatal a júniusi kiskereskedelmi forgalom részletes adatait. Az előzetes adatok szerint 7,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az egy évvel korábbihoz képest az előző havi 4,4 százalékos növekedés után.
A naptárhatástól megtisztított adat 6,2 százalékos éves növekedést mutatott a májusi 5,4 százalékot követően. Az előzetes adatok arra utalnak, hogy az élénkülést az élelmiszer- és üzemanyag-fogyasztás növekedése okozta – bár a nyári üzemanyag-csúcs aligha lehet meglepő, ráadásul az árak júniustól ismét lefelé vették az irányt.
Pénteken közli a KSH a május-júliusi foglalkoztatási és a munkanélküliségi adatokat. A foglalkoztatottak száma az előző, április-júniusi gördülő negyedévben meghaladta a 4 millió 201 ezret, a statisztika szerint 126 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel ezelőtt.
Idén április-júniusban 310 ezer volt a munkanélküliek száma, 49 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal, 6,9 százalékra csökkent.
