Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója arról beszélt, hogy az óraátállítás sok ember számára komoly problémát okoz, mivel ahhoz az időjárásra érzékenyek - a magyarok 78 százaléka - nehezen alkalmazkodik.
Sok millióan szavaztak
Az EU a nyáron online konzultációt tartott az óraátállításról, amit augusztus 16-ig lehetett kitölteni. Az osztrák Die Presse szerint a válaszadók 80 százaléka az átállítás eltörlésére szavazott. A változtatást a tagállami kormányoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, hogy hatályba lépjen. Ráadásul nagyon sokan vettek részt az akcióban, 4,6 millió szavazat érkezett, ebből hárommillió Németországból.
Az évi kétszeri átállítás ellenzői szerint ez nem hoz energiamegtakarítást, viszont megzavarja az emberek belső, biológiai óráját. Növeli egyes betegségek veszélyét, mint szív– és érrendszeri panaszokét. Alvászavarokat és koncentrációs nehézségeket, depressziós tüneteket okoz, főleg az időseknél és gyerekeknél.
Az még nyitott kérdés, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradna meg. Korábbi felmérések szerint általában a nyári időszámítás megtartása szokott többséget kapni. Az is kérdés, az EU-tagállamok mennyire kapnak szabad kezet a döntésben. Az EU nagy részében ugyanannyi az idő, ugyanazt a közép-európai időt használják. Ezzel kissé széthúzzák az eredeti időzónát az egységesítés kedvéért. Kivétel például Nagy-Britannia, Portugália, Románia, lényegében a közösség szélein.
Pedig sokat spórolunk vele
A nyári időszámítás elsősorban energiamegtakarítási célokat szolgál, a módszer a lakosság szokásos ébrenléti idejét veszi alapul - így elvileg magasabb lehetne a természetes napfény mellett ébren eltöltött órák száma, ami boldogabb embereket, kevesebb közúti balesetet és bűncselekményt is jelentene az eredeti tervek szerint. A reggel hét és este tíz óra közötti időszak minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével.
|
Vasárnap kevesebbet alszunk – megszűnhet valaha az óraátállítás? |
A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. korábbi nyilatkozata szerint szakemberei 1949 óta elemzik a lakosság áramfogyasztási szokásait. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan csökken az esti órák terhelése, mert egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat.
Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos, 2000-4000 megawattóra fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban. A Mavir szerint az átállítással áram, egyúttal évi 4-5 milliárd forint takarítható meg. Éves szinten körülbelül 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ az ország a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.
Ezzel több évre lezárják a foglalkoztatási kérdéseket. 
