Arra persze nem kell gondolni, hogy szabad választások lesznek: a rendszer elvileg fennmarad, és megvan a várható új vezető is, aki most alelnök, Miguel Diaz-Canel. Ő viszont modernizálná a médiát és lehetővé tenné a kubaiak számára a széleskörű internet hozzáférést. Lehet, hogy ő lesz a kubai Gorbacsov?
Óvatos
Diaz-Canel 2013-ban lett alelnök, ami a kubai rendszerben azt jelenti, hogy ha az elnök lemond vagy meghal, automatikusan ő lép előre a vezető pozícióba. Az alelnök 56 éves, tehát igazi ifjonc a Castro-fivérekhez képest, sőt, már a forradalom után született. Nagy szószólója a sajtószabadságnak és az internet elterjesztésének, viszont messze nincs olyan karizmája, hírneve, mint a Castro-testvéreknek volt, így kérdés, miben tud változtatni, és egyáltalán hogy fogadják a kubaiak.
Eddig mindenesetre igazodott a kommunista párt fő irányvonalához, és kerülte, hogy gazdasági és politikai reformról nyilatkozzon. Még az Egyesült Államokkal való kapcsolatról sem beszélt, amely pedig sokat javult két éve, amikor Obama és Raul Castro látványosan kibékültek és jórészt helyreállították országaik kapcsolatát. Kétségtelen, hogy mást nem is tehet előre az új vezető, ahogy Gorbacsov sem mutathatta meg, mire készül, mielőtt hatalomra kerül, csak sejteni lehetett, hogy lazább lesz, mint elődei.
A párt és a hadsereg bizalma
Korábban is voltak már utód-jelöltek, de azok elvéreztek a párton belüli hatalmi harcokban, de az is lehet, hogy a még magukat elég erősnek érző Castro-fivérek nem akartak egy túl erős jelöltet. Az utóbbi években azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ők sem halhatatlanok, így muszáj lesz megfelelő utódról gondoskodni. Diaz-Canel alkalmazkodónak bizonyult, gondosan ügyelt arra, hogy ne tűnjön úgy, mintha idő előtt Raul Castro posztjára vágyna. Így gyakran a háttérben maradt, beszédei szürkék, jellegtelenek voltak, még a politikai elit sem ismerte nagyon, nem hogy a sokórás Castro-beszédeken nevelkedett kubai nép.
A kubaiak által karizmatikusnak tartott Fidel és az uralma alatt végig hadügyminiszterként funkcionáló, tehát a katonai vezetésben feltétlen tiszteletnek örvendő Raul Castro után egy civil lesz az elnök, aki el kell, hogy nyerje a hadsereg bizalmát. Ahhoz, hogy az átmenet zökkenőmentes legyen, Raul Castro nem vonul vissza teljesen a politikai életből, hanem még 3 évig a kommunista párt főtitkára marad, már ha öccséhez hasonló hosszú életnek néz elébe.
Médiaszabadság?
Diaz-Camel Santa Clara városában született, és ott indult politikai pályája is: 1994-ben városi párttitkár lett. 2003-tól Holguin tartomány első titkára lett, és egyúttal bekerült a párt 14 tagú politikai bizottságába is, ami a kommunista pártok legfelső vezető testülete.2009-ben már miniszteri posztot kapott Havannában, 2013 februárjától pedig az ország alelnöke.
Az egyetlen, amiben eddig eltért más vezetőpolitikusoktól, és ez nem kevés, hogy dinamikusabb és nyitottabb médiát emleget, mint célt, és az internetről sem úgy beszél, mint ami fenyegetés a hatalomnak, hanem szeretné azt minél inkább elterjeszteni. A Reuters szerint 2015-ben még csak a kubai háztartások 5,6 százaléka rendelkezett internettel, mobilnet vagy Wi-Fi alig volt. Nemrég azonban a kormány sok nyilvános helyen ingyen Wi-Fi jeladót létesített, de nem tudni, mennyi volt ebben Diaz-Camel szerepe.
Kevesebben akarnak kormányváltást. 
