„Szemtől szemben” jelentésű perzsa felirat Haszan Róháni iráni államfő és Donald Trump amerikai elnök arca között a Szazandegi iráni napilap címlapján Teheránban 2019. április 9-én, egy nappal azt követően, hogy az Egyesült Államok terrorista szervezetnek minősítette az iráni hadsereg Forradalmi Gárda nevű szervezeti egységét. Válaszul Irán Legfelső Nemzetbiztonsági Tanácsa ugyancsak terrorista szervezetnek nyilvánította az amerikai hadsereget. Ez az első eset, hogy egy állam fegyveres erőit vagy annak egy részét így minősítik Washingtonban. (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Pontosan egy évvel azután, hogy a Trump kormányzat kivonult a 2015-ös iráni nukleáris megállapodásból (JCPOA), Irán tegnap válaszul részben szintén felmondta azt. A Fehér Ház a tavalyi lépésével ellene ment a nemzetközi jognak, hiszen a JCPOA az ENSZ BT 2231-es határozata alapján annak része lett – de ez Trumpot a legkevésbé sem zavarta. Izrael volt az első, amely órákkal az iráni döntés után miniszterelnöki szinten bejelentette, hogy nem fogja hagyni a perzsa államnak atomfegyver kifejlesztését.

Megszűnt a kétoldalú kommunikáció

A politikai feszültség már így is meredeken emelkedett az elmúlt napokban. Vasárnap a Fehér Ház jelentette be, hogy megbízható hírszerzési információk szerint Teherán az Irakban és Szíriában tartózkodó amerikai erők ellen készít elő támadást. Egy amerikai forrás szerint valójában az izrael hírszerzés riadóztatta Washingtont a készülő cselekményre. A Pentagon ezért az elmúlt órákban a térségbe vezényelte a USS Abraham Lincoln anyahajót és négy B-52-es nehézbombázót.

Abban nincsen semmi rendkívüli, hogy a Perzsa-öbölben amerikai hadihajók cirkálnak, de az már aggasztó, hogy Washington és Teherán között befagytak a kommunikációs csatornák, amely aggasztóan növeli az összeütközés kockázatát. Az európai diplomaták most attól tartanak, hogy John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó rezsimváltásra törekszik és ez csak az iráni keményvonalasokat erősíti.

Káncz Csaba

Pearl Harbor mintájára?

Washingtonban a neokonzervatívok újra ütik a harci dobokat, de ez még a fehér nacionalistáknak sem tetszik. Egyik főideológusuk szerint a kőlajárak felrobbannának egy konfliktus esetén, az pedig elsöpörné Trump kormányzatát. A The American Conservative is szkeptikusan és aggodalmaskodva ír Trump gazdasági szankcióiról, amely a lapot Franklin Roosevelt elnök 1941-es Japán elleni blokádjára emlékezteti. A szerző szerint Roosevelt háborút akart Japánnal és megalázta a távol-keleti országot, hogy a provokáció hatására inkább az lőjön először - most ugyanilyen Pearl Harbor típusú támadás jöhet Irán részéről is.

Washington manőverei Szíriában és Iránnal kapcsolatban Moszkvát is egyre inkább belerángatja a közel-keleti konfliktusba. Valóban, az orosz haditengerészet még az idén közös hadgyakorlatot tervez Iránnal a Perzsa-öbölben. Ha kitör a konfliktus Washington és Teherán között, Amerika nem tudja megakadályozni a Hormuzi-szoros iráni lezárását, márpedig ott a világ olajszállításainak 25 százaléka halad át. Az orosz SS-NX-26 Yakhont típusú rakéták a hangsebesség 2,9-szeresével haladnak (mintegy 3500 kilométerrel óránként), és ezek ellen nem tud fellépni az amerikai haditengerészet - márpedig Teherán számos ilyen rakétát telepített a szoros északi partjára.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)