Megkerült Musk elveszett rakétája

Forrás: SpaceX live feed

Ahogy arról korábban már írtunk, minden képzeletet felülmúló sikert aratott a SpaceX legújabb rakétájának, a Falcon Heavy-nek a tesztrepülése. Bár az időjárás némiképp közbeszólt, magyar idő szerint este 21:45-kor komplikációk nélkül szökkent a jelenleg forgalomban lévő legnagyobb rakéta az űrbe, és pályára is állította a szokatlan csomagját: Elon Musk cseresznyepiros Tesla Roadsterét és utasát, Starmant.

A két oldalsó hajtómű briliánsan vissza is tért a küldetésről, a középső, második fokozattal azonban a visszaérkezés előtt pár pillanattal megszakadt a kapcsolat. Elon Musk magyar idő szerint hajnali egykor adott sajtótájékoztatót, ahol megerősítette az aggodalmakat: a visszaérkező rakétában nem maradt elég üzemanyag a teljes lassuláshoz, így bár akadály nélkül vette a légkörbe visszatérést, 500 km/órás sebességgel csapódott a tengerbe a kijelölt leszállódrón mellett. A rakéta összetört, emellett a  drónban (amely egyébként az Of course I love you nevet viseli) is károk keletkeztek.

Még így is teljes siker

Az elvesztett rakéta ellenére maximális sikerként könyvelhető el a Falcon HV tesztje, ezzel a SpaceX ugyanis bizonyította, hogy képesek olyan eszközt készíteni, ami tényleg eljuttathatja az embert a Marsra. A harmadik fokozatot hat órával a kilövés után gyújtották be (erre van közvetlenül rászerelve a Tesla és a benne ülő bábu), majd, miután a Mars felé irányították, adtak neki egy plusz lökést. Mivel az űrben nincs légellenállás, így most teljes sebességgel halad a Mars irányába - várhatóan 7-8 hónap múlva ér majd oda.

Third burn successful. Exceeded Mars orbit and kept going to the Asteroid Belt. pic.twitter.com/bKhRN73WHF

— Elon Musk (@elonmusk) 2018. február 7.

Igaz, a végső löketet egy hangyányit túlszámolták, és bár nem volt cél, hogy a rakomány leszálljon vagy pályára álljon a Mars körül, csak a bolygó pályáját kell kereszteznie, ezt egy picit távolabb teszi majd meg a Vörös Bolygótól. Cserébe a Tesla elliptikus pályájának aphéliuma (a Naptól legtávolabb eső pontja) egy másik égitesthez, a Mars és a Jupiter közt húzódó aszteroida-övben található Ceres kisbolygóhoz közel esik majd. Így, ha mást nem, azt is bizonyították, hogy akár a Marsnál messzebb is juthatunk a Falcon Heavy-vel.

Érdekesség, hogy bár az aszteroida övben több milliárd törmelék, aszteroida és kisbolygó kering, ezek mégsem veszélyeztetik a naprendszer belső bolygóit – és ezáltal minket –, ugyanis a Jupiter tömegvonzása gondoskodik arról, hogy egy se szökjön meg és vegye célba a Földet. Reméljük, ez menti majd meg Starman-t is a hosszú úton.

A Jupiter gravitációs mezejének hatása az aszteroida öv elemeinek mozgására. Forrás: sajri.astronomy.cz