A bizottság által készített gazdasági elemzés értékelése szerint idén a GDP 2,5 százaléka, jövőre pedig 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány. 2014-ben a GDP 3,5 százalékára emelkedik Magyarországon a deficit - szerepel a brüsszeli testület szerdán közzétett, őszi prognózisában.
Magyarország GDP-je 2012-ben 1,2 százalékkal esik vissza az Európai Bizottság előrejelzése szerint. Továbbra is csak az export bővül, a 2 százalékos éves növekedés azonban nem éri el a 2011-es növekményt.
2013
A kormány 2,7 százalékos deficitet vár 2013-ra. A Bizottság előrejelzésében az áll: a gazdasági növekedés alacsonyabb lesz a kormány által vártnál, a hatékonyabb adóbeszedésből a kormány által várt 0,5 százalék helyett legfeljebb a GDP 0,1 százalékának megfelelő többletbevétel érhető el, az EU-val és IMF-fel kötendő megállapodás esetleges hatásai pedig egyáltalán nem vehetőek figyelembe a nagyfokú bizonytalanság miatt. A GDP fél százalékának megfelelő kockázatot lát a tervezett intézkedések megvalósulásában a Bizottság: elsősorban a gyógyszerkasszában, a közlekedésben és az oktatásban lehet kisebb a megtakarított összeg a kormány által vártnál.
A Bizottság azt is írja: a 2,9 százalékos hiány csak akkor teljesülhet, ha a kormány teljes mértékben felhasználja 1,75 százalékára rúgó költségvetési tartalékot.
2013-ban 0,3 százalékkal bővülhet a gazdaság - a kormány 0,9 százalékot vár. Az exportpiacok javulása hozhatja az enyhe növekedést, a beruházások aránya tovább csökkenhet, ahogy a háztartások fogyasztása is a csökkenő reálbérek következményeként.
2014
2014-re a GDP-arányos deficit 2,5 százalékra növekedését várja a Bizottság: ennek hátterében a pedagógus életpálya-modellel kapcsolatos növekvő kiadások és a növekvő kamatkiadások állnak. A jegybank 2013-as veszteségeit 2014-ben a GDP fél százalékának megfelelő összeggel kell majd feltölteni a prognózis szerint - bár a Bizottság nem veszi figyelembe, hogy a jegybank mégis kikerül a tranzakciós adó érintettjei közül addig, amíg erről nem születik meg a jogszabály. Ezeket a hatásokat csak részben ellensúlyozza a gazdasági kilábalás és a strukturális reformoktól várható többletbevétel.
2014-ben 1,3 százalékkal bővülhet a GDP, ebben az exportpiacok további javulása és az autóipari gyárak bővítése játszhat közre. Javulhat a hitelezési környezet, ami a beruházások szintjét emelheti, a növekvő foglalkoztatottság és a csökkenő infláció a belső fogyasztást javíthatja.
Miért fontos ez?
Hogy mit jelent mindez a túlzottdeficit-eljárás tekintetében? Az Ecofin márciusban azt kérte Magyarországtól, hogy a hiányt csökkentse 2013-ban "tartósan és jóval a 3%-os referenciaérték alá". Ennek azonban Magyarország nem tesz teljesen eleget, kétségtelen viszont, hogy a 2011-ben elért szufficit (ezt egyedi tételekkel érte el a kormány, amit az Ecofin nem fogadott el) után Magyarország egymást követő két évben teljesítheti a deficitre vonatkozó konvergencia-kritériumokat, ilyet 2004 óta nem produkáltunk. Ezt méltányolhatja a testület, ugyanakkor a hangsúly eddig is azon volt, hogy a hiányt tartósan kell a 3%-os szint alatt tartani. Márpedig a nagy ellátó rendszerek reformja nem történt meg, a költségvetési "pénznyelőket" nem sikerült elzárni, az adósság így - főleg a várt növekedés elmaradásával - folyamatos kiigazítások híján növekedésnek is indulhat. Nem véletlen, hogy a Bizottság 2014-re újra 3% feletti deficittel számol. Éppen ezért szeretne az Ecofin olyan strukturális reformokat látni, melyek megakadályozzák az adósság újratermelődését, ehhez azonban olyan intézkedésekre lenne szükség, melyek a költségvetés kiadási oldalát is érintik, csakhogy a kormány eddig főleg a bevételi oldalra összpontosított (adóbeszedés hatékonysága, plusz adók).
A kormány megemelt hiánycélja idén és jövőre is 2,7%, a Bizottság prognózisa viszont arról árulkodik, Brüsszelben nem hiszik, hogy jóval a referenciaszint alá tudjuk szorítani a deficitet. Nagy kérdés, hogyan értékeli majd mindezt az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, egyáltalán nem lenne meglepő, ha amolyan "semmilyen választ" adna erre az Ecofin. A legvalószínűbb, hogy marad az eljárás, de szankciókat nem kapunk.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
