1p
Bár az összes költségvetési tartalékot fel kell használnunk hozzá, de az Európai Bizottság előrejelzése szerint jövőre 3 százalék alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány Magyarországon. A deficit azonban évről évre nő, 2014-re újra a határ fölé emelkedhet. Most akkor kikerülhetünk a túlzottdeficit-eljárás alól?

A bizottság által készített gazdasági elemzés értékelése szerint idén a GDP 2,5 százaléka, jövőre pedig 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány. 2014-ben a GDP 3,5 százalékára emelkedik Magyarországon a deficit - szerepel a brüsszeli testület szerdán közzétett, őszi prognózisában.

Magyarország GDP-je 2012-ben 1,2 százalékkal esik vissza az Európai Bizottság előrejelzése szerint. Továbbra is csak az export bővül, a 2 százalékos éves növekedés azonban nem éri el a 2011-es növekményt.

2013

A kormány 2,7 százalékos deficitet vár 2013-ra. A Bizottság előrejelzésében az áll: a gazdasági növekedés alacsonyabb lesz a kormány által vártnál, a hatékonyabb adóbeszedésből a kormány által várt 0,5 százalék helyett legfeljebb a GDP 0,1 százalékának megfelelő többletbevétel érhető el, az EU-val és IMF-fel kötendő megállapodás esetleges hatásai pedig egyáltalán nem vehetőek figyelembe a nagyfokú bizonytalanság miatt. A GDP fél százalékának megfelelő kockázatot lát a tervezett intézkedések megvalósulásában a Bizottság: elsősorban a gyógyszerkasszában, a közlekedésben és az oktatásban lehet kisebb a megtakarított összeg a kormány által vártnál.

A Bizottság azt is írja: a 2,9 százalékos hiány csak akkor teljesülhet, ha a kormány teljes mértékben felhasználja 1,75 százalékára rúgó költségvetési tartalékot.

2013-ban 0,3 százalékkal bővülhet a gazdaság - a kormány 0,9 százalékot vár. Az exportpiacok javulása hozhatja az enyhe növekedést, a beruházások aránya tovább csökkenhet, ahogy a háztartások fogyasztása is a csökkenő reálbérek következményeként.

2014

2014-re a GDP-arányos deficit 2,5 százalékra növekedését várja a Bizottság: ennek hátterében a pedagógus életpálya-modellel kapcsolatos növekvő kiadások és a növekvő kamatkiadások állnak. A jegybank 2013-as veszteségeit 2014-ben a GDP fél százalékának megfelelő összeggel kell majd feltölteni a prognózis szerint - bár a Bizottság nem veszi figyelembe, hogy a jegybank mégis kikerül a tranzakciós adó érintettjei közül addig, amíg erről nem születik meg a jogszabály. Ezeket a hatásokat csak részben ellensúlyozza a gazdasági kilábalás és a strukturális reformoktól várható többletbevétel.

2014-ben 1,3 százalékkal bővülhet a GDP, ebben az exportpiacok további javulása és az autóipari gyárak bővítése játszhat közre. Javulhat a hitelezési környezet, ami a beruházások szintjét emelheti, a növekvő foglalkoztatottság és a csökkenő infláció a belső fogyasztást javíthatja.

Miért fontos ez?

Hogy mit jelent mindez a túlzottdeficit-eljárás tekintetében? Az Ecofin márciusban azt kérte Magyarországtól, hogy a hiányt csökkentse 2013-ban "tartósan és jóval a 3%-os referenciaérték alá". Ennek azonban Magyarország nem tesz teljesen eleget, kétségtelen viszont, hogy a 2011-ben elért szufficit (ezt egyedi tételekkel érte el a kormány, amit az Ecofin nem fogadott el) után Magyarország egymást követő két évben teljesítheti a deficitre vonatkozó konvergencia-kritériumokat, ilyet 2004 óta nem produkáltunk. Ezt méltányolhatja a testület, ugyanakkor a hangsúly eddig is azon volt, hogy a hiányt tartósan kell a 3%-os szint alatt tartani. Márpedig a nagy ellátó rendszerek reformja nem történt meg, a költségvetési "pénznyelőket" nem sikerült elzárni, az adósság így - főleg a várt növekedés elmaradásával - folyamatos kiigazítások híján növekedésnek is indulhat. Nem véletlen, hogy a Bizottság 2014-re újra 3% feletti deficittel számol. Éppen ezért szeretne az Ecofin olyan strukturális reformokat látni, melyek megakadályozzák az adósság újratermelődését, ehhez azonban olyan intézkedésekre lenne szükség, melyek a költségvetés kiadási oldalát is érintik, csakhogy a kormány eddig főleg a bevételi oldalra összpontosított (adóbeszedés hatékonysága, plusz adók).

A kormány megemelt hiánycélja idén és jövőre is 2,7%, a Bizottság prognózisa viszont arról árulkodik, Brüsszelben nem hiszik, hogy jóval a referenciaszint alá tudjuk szorítani a deficitet. Nagy kérdés, hogyan értékeli majd mindezt az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, egyáltalán nem lenne meglepő, ha amolyan "semmilyen választ" adna erre az Ecofin. A legvalószínűbb, hogy marad az eljárás, de szankciókat nem kapunk.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kiderült, mit kért Ursula von der Leyen Orbán Viktortól
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 07:43
Olyat, ami Orbán Viktor szerint nincs.
Makro / Külgazdaság Ursula von der Leyenék lerántják a leplet – és ennek aligha fogunk örülni
Csabai Károly | 2025. november 19. 05:44
Szerda délelőtt teszi közzé az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat a 27 uniós tagország októberi éves harmonizált fogyasztóiár-indexeit. Bár Magyarország neve mellett a négy hónapja stagnáló éves inflációs számnál – ha csak egytized százalékponttal is, de – alacsonyabb érték szerepel majd, a Privátbankár Európai Inflációs Körkép friss becslése szerint a szeptemberi rangsorhoz képest még így is két helyet rontottunk. Így már csak két EU-s államban magasabb az infláció, mint itthon: Észtországban és Romániában.
Makro / Külgazdaság Most az utolsó szalmaszálat is elveheti a magyar kormány Ukrajnától?
Litván Dániel | 2025. november 18. 19:24
Egy hónapja van átvágnia a gordiuszi csomót Ursula von der Leyennek, különben tényleg elfogyhat Ukrajna pénze. Orbán Viktor most tényleg célhoz érhet? Nagyító alatt ezúttal Ukrajna uniós támogatása.
Makro / Külgazdaság Még mindig kétszer nagyobb inflációt érzünk, mint amit a KSH mér
Imre Lőrinc | 2025. november 18. 17:41
Továbbra sem fűződik kamatcsökkentés Varga Mihály nevéhez, a Magyar Nemzeti Bank immár több mint egy éve 6,5 százalékon tartja az irányadó rátát. A jegybankelnök a döntés háttere mellett az amerikai védőpajzsról és a bankokat sújtó terhek megemeléséről is beszélt keddi sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Nem inogtak meg Varga Mihályék, a forint örömére
Imre Lőrinc | 2025. november 18. 14:01
Nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank az immár több mint egy éve 6,5 százalékon álló alapkamaton.
Makro / Külgazdaság Nem vizsgálja a hatóság az Indexet és a Blikket
Privátbankár.hu | 2025. november 18. 11:34
Bár a médiapiac döntően átalakul, a versenyhivatalt ez nem igazán érdekli.
Makro / Külgazdaság Csökkent az átlag- és a mediánbér július és szeptember között
Privátbankár.hu | 2025. november 18. 08:37
Alacsonyabb a nettó átlag- és mediánkereset is a júliusinál: utóbbi akkor még 399 ezer forint volt. Igaz, az augusztusi és a tavaly szeptemberi számokhoz képest van emelkedés, amelyről részletesen ír a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Makro / Külgazdaság Zombi cégek, felpörgő kiva és új Nokia: így adóznak a vállalkozások a jövő évtől
Imre Lőrinc | 2025. november 17. 19:42
Több mint 200 ezer vállalkozást érint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a kormányzat megállapodásából létrejött, 11 pontból álló adócsökkentési csomag, ami jövőre 78-90 milliárd forintot vesz ki az államkasszából, és hagy ott a cégeknél. A sajtóeseményt követő háttérbeszélgetésen azt is megtudtuk, hogy terítéken van-e még a szocho 13-ról 12 százalékra csökkentése.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter bekeményített: perelni akar a magyar kormány?
Privátbankár.hu | 2025. november 17. 18:19
Ha kikerülik az Európai Unióban a magyar vétót.
Makro / Külgazdaság Enyhül a feszültség? Közeledik egymáshoz Kína és Németország
Privátbankár.hu | 2025. november 17. 17:01
Először járt a jelenlegi német kormány egy minisztere Kínában.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG