Január óta drasztikusan lecsökkent az orosz rakétatámadások száma Ukrajnában, írja Bendarzsevszkij Anton friss elemzésében.
A posztszovjet térség szakértője által gyűjtött adatokból kiderül: míg októberben 213, novemberben 181, decemberben pedig 257 rakétát lőtt ki az orosz hadsereg ukrajnai célpontokra, addig januárban 93-at, februárban 107-et, márciusban 81-et, áprilisban pedig még egyet sem. Utoljára március 9-én volt nagy támadás.
A szakértő szerint az orosz rakétatámadások ma már nem tömegesek, másrészt már nem az ukrán energetikai rendszer ellen, hanem leginkább vélt vagy valós katonai célpontok ellen irányulnak, harmadrészt pedig a front közelében történnek. Moszkva jellemzően már nem precíziós, hanem föld-levegő típusú rakétákat, illetve drónokat használ.
A változás hátterében az állhat, hogy az oroszok elengedték a rakétatámadások stratégiáját vagy elfogytak a precíziós lőszereik vagy másra tartalékolják a megmaradt értékes rakétáikat.
Az ukrán nemzeti energetikai cég, az Ukraenergo azt közölte, hogy a 2022/23-as fűtőszezon alatt Oroszország több mint 1200 rakétát és drónt lőtt ki ukrán energetikai célpontokra, amiből valamivel több, mint 250 rakéta és drón talált célba.
Bendarzsevszkij Anton emlékeztet, hogy a tavaly októberben indult rakétámadásoknak 4 célja volt: az ukrán energetikai rendszer kiiktatása, az ukrán légvédelem leterhelése, az ukrán gazdaság gyengítése és a lakosság megfélemlítése. Szerinte ma már kijelenthetjük, hogy egyik cél sem teljesült. Az ukrán lakosság nem fagyott meg, az energetikai rendszer túlélte a támadásokat, az áramellátás immár zavartalan az országban, a gazdaságot pedig érték ugyan komoly károk, de mostanra, többek között tartalékgenerátorok beszerzésével, alkalmazkodott a helyzethez.
Az ukrán légvédelmet tehát nem tudták túlterhelni az orosz rakétacsapások, az orosz légierő pedig továbbra sem képes támadásokra Ukrajna felett, legfeljebb közvetlenül a frontvonal mentén, írja a szakértő.
Bendarzsevszkij Antonnal márciusban készítettünk interjút, ezt itt olvashatják:
A szakértő vendégünk volt Klasszis Klubunk külpolitikai kerekasztalának is, amelynek beszámolóját itt érhetik el:
A háború legaktuálisabb fejleményeit pedig ebben a podcastban elemeztük ki:
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
