A városnak a Tigris folyótól keletre eső részét 100 nap alatt sikerült felszabadítani, néha úgy tűnt, már-már sosem lesz vége. Utána hosszú szünet, erőteljes felkészülés következett, melynek során a levegőből azért erősen megdolgozták a védőket, célzott légitámadások tömkelegével. Maga a tényleges hadművelet, mely amerikai irányítás alatt áll, immár Donald Trump elnökségének idejére esik, így ha sikeres, az ő első katonai győzelmeként vonulhat be a történelembe.
Gyors haladás
A szárazföldi támadás bő egy hete kezdődött, és eddig meglehetősen jól haladt. Elfoglalták a város repülőterét, több falut útközben, egy erőművet, valamint Moszulon belül 3 városnegyedet. Tegnapra meglett az öt Tigris-híd közül a legdélebbit is, így annak gyors helyreállítása után már azon keresztül is átkelhetnek a támadó erők. A zegzugos, sűrűn beépített belvárost egy kilométerre közelítették meg az iraki erők, de az igazán elkeseredett, kemény harcok ott várhatók.
Az egy hét alatt 10 ezer civil lakos menekült ki az ostromlott területekről, sokan sebesülten, éhesen és szomjasan. A sebesülteket kórházba viszik, ugyanakkor mindenkit átvilágítanak, amennyire lehetséges, hogy nem az Iszlám Állam megbújó harcosa-e. A még fel nem szabadított részeken igen rossz lehet a humanitárius helyzet, nem kizárt, hogy ezért is gyorsult fel az ostrom. A védők pár ezren lehetnek, a Reuters szerint egy részük külföldi országokból érkezett dzsihádista, akik elszántak, miután a megadást nem tartják opciónak, ugyanakkor egyre kevésbé van visszavonulási területük, hátországuk is zsugorodik.
Hogyan tovább?
Ha a várost és környékét sikerül elfoglalni, Irakban semmi nem marad az Iszlám Államból, így a fennmaradó szíriai részeken is feltehetőleg elvesztik a reményt a harcosai. A mostani művelet amerikai katonai főparancsnoka szerint fél éven belül a szíriai részeket, azon belül az egyetlen komolyabb várost, Rakkát is felszabadítják. Kérdés, hogy ez hogy fog zajlani: a mostani ostromló erők egy része tovább haladhat-e szír területre, vagy ott meg kell próbálni a helyi erőkre támaszkodni.
Moszult az iraki hadsereg és rendőrség, a tőlük független kurd persmerga erők, és az Irán által támogatott síita milíciák ostromolják. Bármelyikük továbbhaladása Szíria irányába kényes kérdés lehet, ha csak meg nem egyeznek erről a szíriai ellenzéki erőkkel, Törökországgal, de vélhetően még Oroszország beleegyezése is szükséges. ha ez végül is nem jön össze, akkor a jelenleg Szíria északi részén, török támogatással harcoló szír ellenzéki erők és a szíriai kurdok jöhetnek szóba.
Lehet béke?
Még egy nyitott kérdés marad: hogyan sikerül Irakban fenntartani a békét az Iszlám Állam megszűnése után. Ha az ország Kurdisztánon kívüli részei (a kurdok gyakorlatilag kiváltak) egyben maradnak az iraki kormány irányítása mellett, akkor meg kell oldani, hogy az északi, szunnita területek ne érezzék úgy újra, hogy el vannak nyomva, hisz ez tette lehetővé a dzsihádisták térnyerését. Ehhez rendkívül toleráns iraki kormányra van szükség, amely mindkét vallási csoportot egyenrangúnak tekinti.
Jichák Herzog izraeli államelnök várhatóan minden pártvezetőt megkérdez majd, hogy kit javasolnak miniszterelnöknek. 
