|
| A Long Island-i Ravenswood erőmű földgázt, olajat és kerozint használ a működéshez. Barack Obama olyan szabályozás elfogadtatására készül, amely a működő erőművek károsanyag-kibocsátását 2030-ra a 2005-ös szint 32 százalékával csökkentené. Fotó: EPA / Justin Lane |
Nem béna kacsa
A második terminusuk végén az amerikai elnököket általában béna kacsaként kezelik. De Obama elnök - holott már csak kevesebb, mint 18 hónapja van hátra hivatalából - visszaszerezte a kezdeményezést. A történelminek tekinthető iráni nukleáris megállapodás után egy újabb kezdeményezéssel lépett a nyilvánosság elé. A károsanyag-kibocsátás korlátozása - ha sikerül keresztülvinnie - Obama politikai örökségének egyik kulcseleme lehet és a decemberi párizsi globális klímacsúcson aláírandó egyezmény sikeréhez járulhat hozzá.
Az elnök az ’Amerika Tisztaenergia-terve’ elnevezésű program múlt heti kihirdetésekor 32 százalékban határozta meg azt az arányt, amellyel az erőműveknek 2030-ig országszerte csökkenteniük kell majd a széndioxid-kibocsátásukat a 2005-ben regisztrált szintről. Itt rögtön meg kell jegyezni, hogy ha a nemzetközi sztenderdnek megfelelő, 1990-es szintről nézzük a csökkentés mértékét, akkor az csupán 12 százalékos visszafogásnak felelne meg 2030-ig!
Az amerikai kormányzat szerint a széndioxid-kibocsátás korlátozása 2030-ig évi 8,8 milliárd dollárba kerül majd, ám ezt a költséget a tervezők szerint erősen meghaladják majd az egészségügy területén várható megtakarítások. Az átállás tényleges árát azonban csak a tagállami szintű programok meghatározása után lehet majd reálisan felbecsülni. Az erőművek az amerikai üvegházgáz-kibocsátás fő forrásai, ezekből származik a széndioxid és más, a hőt csapdába ejtő gázok kibocsátásának egyharmada az Egyesült Államokban.
Az államok számára a végrehajtás megkezdésének határidejét eredetileg 2020-ban állapították meg. A végleges program ezzel szemben további két év haladékot biztosít majd a számukra, és az eredeti 2017 helyett 2018-ban kell beterjeszteniük az arra vonatkozó terveiket, hogy milyen lépések segítségével kívánják elérni a kitűzött célt.
A washingtoni kormány hitelekkel próbálja majd a szövetségi államokat arra ösztönözni, hogy már a kitűzött határidő előtt, 2020-ban vagy 2021-ben fejleszteni kezdjék megújuló energiaforrásaikat. Ezek - egyebek között a szél- és a naperőművek - egyébként az eredeti tervben megfogalmazottnál sokkal nagyobb szerephez jutnak a széntüzelésű erőművekről való áttérésben.
Helyes irány, elégtelen lépés
Szakértők úgy vélekednek, hogy bár Obama terve egy jó irányba tett lépés, de nem elegendő ahhoz, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést a 2°C tervezett határon belül tartsuk. A tervezet ráadásul még csak nem is számol a rohamosan növekvő metán-kibocsátással, amely az Amerikában most olyan népszerű vizesrepesztéses (fracking) technológijú palagázkitermelésnél nagy mennyiségben kerül a légkörbe.
Közben Obama amúgyis visszafogottan ambíciózus tervének kisiklatására Amerikában erős lobbicsoportok is fenekednek. A republikánus politikusok és elnökjelöltjeik, valamint a jelentős bányászattal rendelkező államokban megválasztott törvényhozók máris tűz alá vették a tervezetet. Teljesen világos, hogy mindent el fognak követni majd az elképzelés zátonyra futtatása érdekében. Több mint egy tucat szövetségi állam már jelezte előre, hogy bíróságon száll majd szembe a tervvel és a Környezetvédelmi Ügynökséggel.
Klímamenekültek és halálozás
Pedig az elképesztő hőhullámok, az emelkedő tengerszint, az egyre gyakoribb rendkívüli szárazságok, áradások és viharok az emberiség beavatkozási lehetőségének végét jelzik. 2015 június volt a legmelegebb azóta, hogy dokumentálják a Föld hőmérsékletét, pontosan 136 éve, derül ki az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörügyi Hivatal (NOAA) jelentéséből.
A válság tehát már velünk van, nem véletlen, hogy az afrikai Száhel-övezet elsivatagosodása miatt Európa most kétségbeesetten és meglepetten próbálja kezelni a klíma-menekültek feltartóztathatatlan rohamát. Hazánkban az év első öt hónapjában 9,5 százalékkal nőtt az elhalálozások száma. Ennek a drámai emelkedésnek az okai között lehetnek azon extrém hőmérsékleti és légnyomásbeli ingások, amelyek egyre jobban jellemzik szélsőségekbe hajló időjárásunkat és amely jelenségeket egyre kevésbé képes elviselni az emberi szervezet.
Káncz Csaba jegyzete
Párizsban pénteken csúcstalálkozót tartottak. 
