Megnyitották a Gázai övezet és Egyiptom között a rafahi határátkelőt az övezetben rekedt külföldi és kettős állampolgárok számára.
A hírek szerint az Egyiptom, Izrael és a Hamász között katari közvetítéssel létrejött egyezség keretében az első hírek szerint már 400 külföldi és kettős állampolgár tudott kijutni a folyamatos izraeli támadások alatt álló övezetből, és az egyiptomi hatóságok állítólag még 81 súlyos sérült Egyiptomba szállításába is beleegyeztek.
خروج الدفعة الأولى من الأجانب ومزدوجي الجنسية من غزة إلى مصر عبر معبر رفح البري pic.twitter.com/xuEIZFSTC4
— جريدة القدس (@alqudsnewspaper) November 1, 2023
Szijjártó Péter tegnapi közlése szerint 15 magyar állampolgárságú embeer tartózkodik Gázában, egyelőre nem tudjuk, közülük is sikerült-e kijutnia valakinek a megnyitott határátkelőn.
Növekvő izraeli veszteségek
Újabb kilenc izraeli katona esett el a Gázai övezet északi részén a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet ellen vívott háborúban - jelentette az izraeli hadsereg szerda reggel.
Két katona akkor halt meg, amikor harckocsijukat kedd délután felrobbantotta egy, az útra telepített pokolgép, heten pedig egy harci járműben ültek, amelyet eltalált egy páncéltörő rakéta. A halottakon kívül négy katona súlyosan megsebesült.
A katonai szóvivő szerda reggeli jelentése szerint a hadsereg egyesített erői az éjszaka folyamán több mint tizenegyezer terrorista célpontot támadtak meg a Gázai övezetben, köztük hadműveleti főhadiszállásokat és a Hamász terrorista-csoportjait.
"Az izraeli hadsereg harcosainak eleste a Hamász terroristái elleni gázai csatákban kemény és fájdalmas csapás. Szívünk és gondolataink családjukkal vannak. A Gázai övezet mélyén folytatott hatalmas harcok jelentős eredményei sajnos súlyos árat követelnek. Előkészültünk és készen állunk egy hosszú és összetett hadjáratra, amely bátorságot, elszántságot és kitartást igényel - nyerni fogunk"
- írta a X közösségi portálon Joáv Galant izraeli védelmi miniszter haláluk után.
A keddi harcokban az izraeli erők a Hamász számos fegyveresével végeztek, akik az övezet északi részén, a dzsabalíjai menekülttábor egyik többszintes épületében barikádozták el magukat. Az épület iskola, orvosi rendelő és kormányhivatalok közelében fekszik. A szárazföldi egységek útmutatása alapján a vadászgépek légicsapást mértek a terroristákra.
A palesztin egészségügyi minisztérium jelentése szerint az éjjeli razziákon négy palesztin vesztette életét Ciszjordániában kitört összecsapásokban. Hárman Dzseninben, egy palesztin pedig Tulkaremben halt meg. Az egyik halott a palesztin beszámolók szerint egy, hatvanöt éves civil volt.
A Hamász október 7-ei terrortámadása után kitört háborúban szerdáig háromszáztizenöt izraeli katona esett el. Mellettük több tucat rendőr, és a Sin Bet belbiztonsági szervezet számos tagja is áldozatul esett a harcokban.
Tengeri folyosót nyitnának Gáza felé
Ciprus európai uniós és közel-keleti partnereivel egy tengeri folyosó kialakításán dolgozik, amelyen keresztül humanitárius szállítmányok áramolhatnának Limasszolból a palesztin ellenőrzésű Gázai övezetbe, amint azt az ottani körülmények lehetővé teszik - jelentette be Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök kedden.
Megerősítette, hogy hamarosan tárgyal a témáról Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is. Hrisztodulidesz egy munkatársa hozzátette, hogy az izraeli vezetés a múlt héten "nem ellenezte" az erre vonatkozó felvetést.
A ciprusi javaslat lényege, hogy "humanitárius tűzszüneteket"kihasználva nagy mennyiségben és folyamatosan áramolnának be a palesztin területre a segélyszállítmányok a szükséget szenvedőkhöz.
Nicosia szeretne központi szerepet játszani ebben a kezdeményezésben - emelte ki az államfő, aki jelezte, hogy a javaslat szóba került az európai uniós tagországok múlt heti csúcstalálkozóján is. A ciprusi nyilatkozók szerint támogatja az elképzelést Egyiptom, Bahrein, Kuvait, Omán, Jordánia, valamint a Palesztin Hatóság, de az Egyesült Államok is "nagyra értékelte".
A ciprusi tisztviselők azt is jelezték, hogy készek figyelembe venni Izrael szempontjait: a zsidó állam számára elsődleges fontossággal bír, hogy a segélyszállítmányok ne tartalmazzanak olyan összetevőket, amelyeket a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista Hamász fegyverként felhasználhatna terrorakcióihoz. Az izraeli vezetés ahhoz is ragaszkodik , hogy a szállítmányokat átvizsgálják, mielőtt elhagyják Limasszol kikötőjét.
A Ciszjordániában székelő Palesztin Hatósággal pedig Ciprus egyebek között annak érdekében áll kapcsolatban, hogy megállapítsák, milyen segítségre van leginkább szükség az ostromlott Gázai övezetben.
Megszakított kapcsolatok
A bolíviai kormány megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel - jelentette be kedden sajtótájékoztatón Freddy Mamani külügyminiszter-helyettes, azzal vádolva meg Izraelt, hogy emberiesség elleni bűncselekményeket követ el a palesztin lakosságú Gázai övezet elleni támadások során.
Bolívia 2009-ben egyszer már megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel a Gázai övezet elleni támadások miatt. A viszonyt csak 2020-ban rendezte Jeanine Ánez akkori elnök kormányzata.
Luis Arce bolíviai államfő helyi idő szerint hétfőn fogadta Mahmúd el-Alvani Bolíviába akkreditált palesztin nagykövetet, és sajnálatát fejezte ki a Gázai övezetben elkövetett "bűncselekmények" miatt. Hivatalos palesztin adatok szerint az övezetben több mint nyolcezren haltak meg azokban a légicsapásokban és hadműveletekben, amelyeket Izrael hajtott végre válaszul az október 7-én a Hamász iszlamista palesztin szervezet által Izrael ellen elkövetett véres támadásra.
"Kifejeztem a szolidaritásomat, illetve a bolíviai népét. Nem maradhatunk némák, és nem engedhetjük meg a palesztin nép szenvedését, elsősorban a gyermekekét, akiknek jogukban áll békében élni"
- írta internetes oldalán a bolíviai elnök.
Saját érdeke Amerikának a támogatás
Az Egyesült Államok globális vezető szerepéről is szólnak az Ukrajnának és Izraelnek nyújtandó támogatások az amerikai külügyminiszter szerint.
Antony Blinken kedden a Kongresszusban tartott meghallgatásán kifejtette, hogy Ukrajna és Izrael esetében "két olyan demokráciáról van szó, amelyeket brutális támadás ért, le akarják törölni nemzeteiket a térképről". Ukrajnának 16 milliárd dollár, Izraelnek pedig több mint 3 milliárd dollár költségvetési kiegészítést tart szükségesnek az amerikai adminisztráció - mondta.
A miniszter Joe Biden amerikai elnök mintegy 106 milliárd dolláros sürgősségi költségvetési támogatási kérésével kapcsolatban beszámolt arról, hogy abból több mint 50 milliárdot fordítanának elsősorban az amerikai katonai készletek feltöltésére, a hazai védelmi ipar erősítésére, amely így amerikai vállalkozásokhoz jutna.
Antony Blinken hangsúlyozta, a tét az Egyesült Államok vezető szerepének fenntartása a világban, és amennyiben Washington partnereinek hátat fordít, akkor az hosszú távon hátrányos lenne az amerikai nemzetbiztonságra, és az Egyesült Államok nemzetközi pozíciójára.
Képviselői kérdésre válaszolva Antony Blinken elismerte, hogy a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyek egy része feltételezhetően a Hamász kezébe kerül, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a szállítmányok jó része így is eljut a rászoruló palesztin civilekhez. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok azt szeretné elérni, ha napi 100 kamion bejutna a palesztin területre, amely a humanitárius minimum.
A Szenátus bizottsága által szervezett meghallgatás botránnyal indult, miután többször is tüntetők szakították félbe Antony Blinken külügyminiszter beszédét. A tiltakozók tűzszünetet követeltek Izraelben; a rendbontók közül többeket kivezettek a teremből.
A Joe Biden által kért kiegészítő költségvetési forrásról szóló meghallgatással egy időben Mike Johnson, az alsóház, a Képviselőház republikánus elnöke jelezte, hogy csütörtökön szavazásra bocsátja saját törvényjavaslatát, amely Izrael számára azonnali, 14 milliárd dollár támogatást biztosítana.
A republikánus kongresszusi tagok egy része szeretné kettéválasztani az Ukrajna és Izrael támogatását, mert Izrael gyors megsegítése mögött egységesen kiállnak, míg Ukrajna további feltétel nélküli támogatását több republikánus ellenzi. Összegzések szerint 2022 februárja óta az Egyesült Államok törvényhozása már 113 milliárd dollár (mintegy 44 ezermilliárd forint) katonai, humanitárius és gazdasági támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára.
A boszniai Szerb Köztársaság elnöke ellen nem adta ki az elfogatóparancsot az Interpol. 
