<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p
Tárgyalni kezdett egymással Szerbia és a belőle elismerése nélkül kiszakadt Koszovó: mégsem nézhetnek egymással farkasszemet a végtelenségig, pláne, ha valamelyikük vagy mindkettő EU-tagságra vágyik. A határt még Tito húzta, egy országon belül, nem etnikai alapon: nosza, elő lehetne szedni a wilsoni elveket 100 év után.

Tito öröksége

Koszovó elnöke arról beszélt a napokban, hogy határkiigazításokat lehetne eszközölni, ha erről megegyeznek Szerbiával, hogy ezzel javítsák a két fél közti kapcsolatot. Szerbia már korábban felvetette, hogy Koszovó szerbek lakta részét kellene átadni nekik, és akkor valahogy könnyebben belenyugodnának, hogy elvesztették korábbi tartományukat, amit a szerb kultúra bölcsőjének tartanak, de ma már túlnyomórészt albán lakosságú.

Erről hallani sem akar Koszovó, ellenben kisebb kiigazításokat, ahol nagyjából arányosan kerülnének „haza” a nemzeti kisebbségek, jó megoldást tartana. Attól ódzkodik, hogy a területcsere kifejezést használja, mert ettől a fél világ ideges lesz, noha lényegében erről lenne szó, viszonylag ésszerű módon. Szerbiában gyakorlatilag egy terület, a Presevo-völgy olyan, amelyet albánok laknak, ezt Koszovó szívesen magához csatolná. Ezzel egyidejűleg jelölhetnének ki a mostani Koszovón belüli szerbek által lakott területek közül olyanokat, amit átadnának Szerbiának.

Tárgyalás, megegyezés, továbblépés

A két ország közti tárgyalások az EU kezdeményezésére indultak 2013-ban, de eddig kevés eredményt hoztak. Az ésszerű területi rendezés viszont mindkét fél számára hajtóerő lehet a megegyezés irányában, és ahogy Hashim Thaci koszovói elnök elmondta, valamiféle kapcsolatrendezés nélkül egyik ország sem léphet az Európai Unióba, Koszovó pedig a NATO-ba, utóbbi pedig logikus célja, hisz maga a katonai szövetség tette önálló országgá a korábbi szerb tartományt.

A fél világ persze aggodalmaskodik ilyen tervek hallatán, attól félve, hogy ha 100 év után valahol előveszik a wilsoni elveket, máshol is megjöhet hozzá a kedv. Hozzá kell tenni: kevés olyan hely van, ahol az ilyen jellegű problémát kölcsönös területcserével lehetne rendezi, általában egyoldalúak a követelések. Természetesen a legtöbb ilyen eset a szabályozatlanul szétesett Szovjetunió és Jugoszlávia utódállamai között van, ahol a határokat Lenin, Sztálin illetve Tito húzta, majd azok egyszer csak nemzetközi határok lettek.

Elismerni, meg nem is

Mindazonáltal az ötlet valóban valamiféle példát is mutathatna a megkésett posztszovjet és posztjugoszláv rendezésre, hiszen ahogy Szerbia és Koszovó, úgy Oroszország és Ukrajna, vagy Oroszország és Grúzia között sem maradhat fenn az örökös harag és dac, előbb-utóbb mégiscsak megegyezésre kéne jutni egymással. Koszovó esetében már odáig is eljutottak a tárgyalások, hogy Szerbiának még csak el sem kéne ismerne Koszovót, csak valamilyen közvetett módon. Ha viszont EU-taggá akar válni, saját határát Koszovóval mégiscsak el kell ismerni, hisz ez lenne az EU határa is, ehhez viszont jó lehetőség lenne a határkiigazítás.

Koszovó EU-tagsága már sokkal kevésbé reális, mivel öt EU-tagállam nem ismerte el az országot, ők Szerbia részének tekintik (Románia, Szlovákia Spanyolország, Görögország és Ciprus), így mindenekelőtt az ő elismerésük kellene, ami jelenleg szinte lehetetlennek tűnik. Koszovó persze nem is annyira erőlteti ezt, lehet, hogy szíve szerint előbb Albániához csatlakozna, végül is egy nép, két ország. Rövidtávon persze nem ez a lényeges, hanem hogy sikerül-e Wilson után 100 évvel két országnak kulturáltan, békésen, tárgyalások útján megoldani egy határkérdést.

Makro / Külgazdaság Brutális pénzzel küzd az USA világszerte az átlátható kormányzásért
Privátbankár.hu | 2023. március 30. 09:50
A demokráciák erősödtek az első, 15 hónapja tartott demokrácia csúcstalálkozó óta az akkor tett vállalásoknak is köszönhetően - jelentette ki az Egyesült Államok elnöke a Csúcstalálkozó a demokráciáért elnevezésű nemzetközi virtuális konferencia nyitónapján szerdán. Joe Biden kifejtette, hogy a világtörténelem válaszút előtt áll, a ma meghozott döntések pedig évtizedekre befolyást gyakorolnak a világ folyamatainak irányára.
Makro / Külgazdaság Elkötelezettségről vallott a kínai miniszterelnök
Privátbankár.hu | 2023. március 30. 09:10
A kínai miniszterelnök szerint országa elkötelezett, hogy megnyitja a világ második legnagyobb gazdaságát, és olyan reformokat hajt végre, amelyek elősegíthetik a növekedés élénkülését. A geopolitikai feszültségek csak visszafogják a fejlődést világszerte - tette hozzá.
Makro / Külgazdaság Magasan Donald Trump van az élen
Privátbankár.hu | 2023. március 30. 08:37
Erősödött Donald Trump támogatottsága a republikánus párti szavazók körében legnagyobb vetélytársa, Ron DeSantis floridai kormányzó előtt, a demokrata szavazók megosztottak Joe Biden újraindulását tekintve - derül a FoxNews szerdán publikált közvéleménykutatásából.
Makro / Külgazdaság Meglepő beismerést tett Putyin
Privátbankár.hu | 2023. március 30. 08:04
Az elmúlt órák eseményei egy csokorban.
Makro / Külgazdaság Törökországba megy Putyin
Privátbankár.hu | 2023. március 30. 07:36
Ezt Tayyip Erdogan török elnök közölte szerda este.
Makro / Külgazdaság Nagyot csökken az alapszámlák díja hamarosan
Privátbankár.hu | 2023. március 30. 07:07
A tényleges csökkenésre még azért sokat kell várni.
Makro / Külgazdaság Fontos dolgot mondott Bahmutról Zelenszkij, lelőttek egy orosz vadászbombázót
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 20:25
Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.
Makro / Külgazdaság A nap képe: így spanol egymással a brit király és a német államfő
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 19:44
III. Károly megkezdte Berlinben első külföldi állami látogatását.
Makro / Külgazdaság 135 ezer hirosimai atombombán ül a világ
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 18:01
Világszerte nőtt tavaly a bevethető atomtöltetek száma, egyebek mellett Oroszország és Kína révén - közölte szerdán a Norvég Népi Segély (Norsk Folkehjelp) nevű norvég civil szervezet. A Nuclear Weapons Ban Monitor című jelentés szerint 2023-ban a kilenc hivatalosan és félhivatalosan atomfegyverrel rendelkező állam tulajdonában 9576 atomtöltet volt, ami "több mint 135 ezer hirosimai atombombának felel meg".
Makro / Külgazdaság Izrael mély biztonságpolitikai válságba zuhant
Káncz Csaba | 2023. március 29. 17:19
Netanjahu fauszti alkuja az ultraortodox radikálisokkal egy elképesztő hiba volt, Izrael történelmi válaszúthoz érkezett. Irán, a Hezbollah és a Hamász árgus szemekkel figyeli az izraeli belpolitikai és katonai válságot, és azt kíméletlenül ki fogja használni. Káncz Csaba jegyzete.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG