Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Egészen megdöbbentő statisztika érkezett arról, hogy az elmúlt évek hatalmas bérrobbanása után mennyit is ér nemzetközi viszonylatban a magyar átlagos nettó bér.

Magyarországon 2019-ben is folytatódott a lendületes béremelkedés, mint azt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábban közölte, az átlagos nettó bér 11,4 százalékkal lett több az év egészét tekintve. Bár hazai viszonylatban impozáns a növekedés mértéke, mint az a friss uniós statisztikából kiderül, nemzetközi viszonylatban már nem volt elég a szép eredményekhez.

Az Eurostat a napokban frissítette a tagállamok átlagos nettó bérére vonatkozó adatait a tavalyi számokkal, ami szerint 9079 euró volt az átlagosan hazavitt összeg Magyarországon. Mindössze 5,9 százalékkal magasabb a 2018-asnál. A KSH által mért adathoz képest megjelenő jelentős differencia a forint/euró árfolyam alakulásával magyarázható. A hazai fizetőeszköz tavalyi gyengülése ugyanis felemésztette a bérnövekedés valamivel több mint felét. (Az MNB árfolyama alapján tavaly a forint 2,8 százalékot - közel 10 forintot - veszített értékéből.)

Ennek ellenére nemzetközi viszonylatban az élvonalhoz tartozik Magyarország az 5,9 százalékos emelkedéssel. Ennél nagyobb mértékben öt országban nőttek a bérek:

  • Szlovákiában 6,8,
  • Észtországban 7,
  • Bulgáriában 7,5,
  • Lengyelországban 8,
  • Lettországban 9,4
  • és Romániában 14 százalékkal.

Az országok sorát nézve látható, hogy a gyenge forint ebből a szempontból mennyire elveszi hazánk előnyét a nemzetközi bérversenyben. Igaz, egy másik oldalról, a vállalkozó réteg szemszögéből megközelítve előnyös is lehet hazánk, pontosabban a magyar gazdaság számára. A nálunk beruházást tervező cégek ugyanis sokkal kisebb többletteherre számíthatnak: a forintban mérve magasabb emelkedést nemzetközi viszonylatban ellensúlyozza, enyhíti a fizetőeszközünk gyengesége.

Nettó bérek rangsora: nagyon rosszul állunk

Ha az euróban, ha a forintban mért növekedést vesszük, nagy elégedetlenkedésre azért mégsincs ok. Ezt azonban már egyáltalán nem állíthatjuk akkor, ha megnézzük, a tagállamok sorában mire elég ez az évi 9079 euró.

A magyar átlagos nettó bér a harmadik legalacsonyabb lett a további növekedés ellenére, ráadásul úgy, hogy 2018-ban ennél jobban állt Magyarország. Az átlag akkor "csak" a negyedik legalacsonyabb volt.

Mostanra a magyar dolgozóknál kevesebb éves fizetést már csak Romániában (7600 euró) és Bulgáriában kapnak (6030 euró). Egy év alatt Lettország előzte be hazánkat, köszönhetően a közel 10 százalékos béremelkedésének.

A dobogón egyébként nem történt változás. A legtöbb nettót

  • az izlandi dolgozók vihették haza, 49 976 eurót,
  • a norvégok 45 358-at,
  • a luxemburgiak pedig 42 583-at.

Még nem ért véget a kínos fejlemények sora

Az egy dolog, hogy mennyi az átlagos nettó bér nominálisan, az viszont egyáltalán nem mellékes, hogy az adott összeg mennyit is ér valójában az országra jellemző árszínvonal mellett. Lehet ugyanis, hogy hiába magasabb egy országban az átlagos bér, de olyan drágán lehet például bevásárolni, hogy a magasabb fizetésből valójában kevesebbre futja, mint egy alacsonyabb átlagos nettót regisztráló országban.

Ezt az összehasonlítást teszi lehetővé a vásárlóerő-paritáson számolt nettó bér, melyre szintén vannak friss adatai az Eurostatnak. Magyarországon ilyen összehasonlításra alkalmas értéken a 9079 eurós nettó bér az árak tükrében 14 397 eurót ér, ami - 2018-hoz hasonlóan - a hatodik legalacsonyabb az Európai Unióban. Vagyis, hiába csupán két országban kapnak kevesebb fizetést a dolgozók a magyarnál, a nálunk jellemző árszínvonal miatt nem ér annyira keveset a fizetés, mint az a nominális összeg alapján tűnik.

A magyarországinál kevesebbet ér az átlagos nettó fizetés

  • Romániában,
  • Horvátországban,
  • Litvániában,
  • Szlovákiában,
  • Lettországban
  • és Bulgáriában.

Az előző évhez képest nem előztünk meg senkit sem, és más tagállam sem hagyta maga mögött Magyarországot. Ez azonban könnyen lehet, hogy az idén változni fog.

Románia egy év alatt ugyanis hatalmasat lépett előre, olyannyira, hogy vásárlóerejét tekintve az amúgy alacsonyabb román átlagos nettó bér gyakorlatilag beérte a magyart és 0,5 százalék híján pont ugyanannyit ér. A különbség gyakorlatilag semmi, hibahatáron belüli.

A magyar 9079 eurós átlagbér vásárlóerejét tekintve 14 397 eurót ér, a román 14 324-et, vagyis a keleti szomszédunkban élők csupán 73 euróval kevesebb értéket tudnak vásárni a nettó bérükből. Miközben az 1400 euróval alacsonyabb a hazainál.

Érdemes újfent hangsúlyozni, hogy mindez a hazai "bérrobbanás" nem várt eredménye. Az idézőjelbe tett bérrobbanás erősen megkérdőjelezhető a környező országok adatai nézve. Míg 2014 óta Magyarországon 34 százalékkal emelkedett a nettó átlagbér, addig Romániában 71 (!) százalékkal. A visegrádi országok körében sem elhanyagolható mértékű emelkedés volt, viszont euróban kifejezve a magyar nettó változása már egyáltalán nem nevezhető kiugró mértékűnek. A cseheknél 23, a lengyeleknél 28, a szlovákoknál pedig 10 százalékkal nőtt az átlagos nettó fizetés. Ha 2010-hez képest nézzük a változást, akkor a magyar nettó euróban 49 százalékkal emelkedett, ellenben a román 109 (!) százalékkal. A lengyel nettó 54, a cseh 35, a szlovák pedig 21 százalékkal lett magasabb.

Összefoglalva tehát a gyenge forint miatt nemzetközi viszonylatban nem tud megmutatkozni a hazai szinten kiemelkedő bérrobbanás valós mértéke. Ez azonban a kormány politikájának kedvező fejlemény. Míg ugyanis határainkon belül a forintban számított változás kiváló propaganda alapanyag, addig nemzetközi szinten rendkívül olcsó maradt a magyar munkaerő. Ezzel a ténnyel - és egyéb támogatásokkal, kedvezményekkel - továbbra is erős lobbiereje maradt a kormánynak, ha beruházást tervező nemzetközi nagyvállalatok hazánkba csábításáról van szó.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Leállíthatják a Janssennel való oltást az USA-ban, mert vérrögképződést okozott
Privátbankár.hu | 2021. április 13. 14:19
Hat nőnél, két héttel az oltás után. Egyikük belehalt.
Makro / Külgazdaság Egyre több szülő jelzi, hogy nem engedi iskolába gyermekét
Kormos Olga | 2021. április 13. 13:58
Egyre több gyerek, szülő, tanár és szervezet ad hangot annak, hogy az általános iskolák április 19-re tervezett nyitása szembe megy a józan ésszel. Nemcsak azért, mert a járványadatok továbbra is elképesztően aggasztóak, de a pedagógusok oltása sem alakított még ki megfelelő immunitást.
Makro / Külgazdaság A járvány sem borította meg a magyar egyensúlyi folyamatokat
Király Béla | 2021. április 13. 13:26
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden online sajtótájékoztatón mutatta be a 2020-as fizetési mérleg adatait. Ebből egyebek mellett az is kiderült, hogy a járvány okozta bevételek kiesése és az egészségügyi terhek miatt jelentkező többletkiadások ellenére is kedvezően alakultak a külső egyensúlyi folyamatok.
Makro / Külgazdaság Gerendai Károly: ha engedik, akkor májusban kinyit az éttermem!
Vég Márton | 2021. április 13. 11:08
Ahogy nő az oltottak száma, úgy nő az esélye annak, hogy májusban végre kinyitnak a hazai éttermek. Gerendai Károly szerint viszont a nyitás nem jelenti azt automatikusan, hogy rentábilisan is tudnak majd működni. 
Makro / Külgazdaság Meghúzták a vészcsengőt a gyerektáboroztatók
Privátbankár.hu | 2021. április 13. 08:40
A bizonytalan nyár miatt 65 százalékkal esett vissza a gyerektáborok iránti érdeklődés. Igény lenne, de a szülők nem mernek jelentkezni. Viszont a kivárás taktikája nem lesz kifizetődő a szülőknek, de a táboroztatóknak sem, mert félő, hogy utóbbiak közül sokan lehúzhatják a rolót, ha még egy visszafogott nyár vár rájuk.
Makro / Külgazdaság A kormány törölte a Diákváros fejlesztési programot - fájó ára lehet
Privátbankár.hu | 2021. április 13. 07:36
Sztornózta a kormány a Diákváros fejlesztési programot, az atlétikai vb is bukhat miatta, ha Karácsony Gergely főpolgármester megírja levelét.
Makro / Külgazdaság Jár az oltás érvénytelen TAJ-szám esetén is
MTI | 2021. április 13. 06:54
Az oltás mellett a koronavírus elleni gyógyszer, a favipiravir is ingyenes, azt azok is megkapják, akiknek érvénytelenítik a TAJ-számát - mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.
Makro / Külgazdaság A súlyos Covidtól a kínai vakcina is megvéd
Wéber Balázs | 2021. április 13. 05:05
Bár a napokban ismét kételyek merültek fel a kínai oltóanyagok hatékonyságával kapcsolatban, nemzetközi tanulmányok azt mutatják, hogy a súlyos, halálos megbetegedéstől ezek a vakcinák is megvédenek. Gyógyszeripari forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégek óriási összegeket fordíthattak a fejlesztésre, az oltóanyagok nyújtotta védettség pedig jóval többet nyom a latba, mint az esetleges kockázatok.          
Makro / Külgazdaság Hatalmas csata várható Angela Merkel székéért
Privátbankár.hu / MTI | 2021. április 12. 18:49
Mostanra kiderült, hogy a CDU Armin Laschetet, a CSU viszont Markus Södert szeretné a jobbközép pártszövetség kancellárjelöltjének. Angela Merkelnek a mostani az utolsó ciklusa kancellárként.
Makro / Külgazdaság Covid-teszteket kapnak a budapesti iskolák nyitás előtt
Privátbankár.hu / MTI | 2021. április 12. 18:16
A cél a diákok és a pedagógusok szűrése.
hírlevél
depositphotos