Magyarországon 2019-ben is folytatódott a lendületes béremelkedés, mint azt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábban közölte, az átlagos nettó bér 11,4 százalékkal lett több az év egészét tekintve. Bár hazai viszonylatban impozáns a növekedés mértéke, mint az a friss uniós statisztikából kiderül, nemzetközi viszonylatban már nem volt elég a szép eredményekhez.
Az Eurostat a napokban frissítette a tagállamok átlagos nettó bérére vonatkozó adatait a tavalyi számokkal, ami szerint 9079 euró volt az átlagosan hazavitt összeg Magyarországon. Mindössze 5,9 százalékkal magasabb a 2018-asnál. A KSH által mért adathoz képest megjelenő jelentős differencia a forint/euró árfolyam alakulásával magyarázható. A hazai fizetőeszköz tavalyi gyengülése ugyanis felemésztette a bérnövekedés valamivel több mint felét. (Az MNB árfolyama alapján tavaly a forint 2,8 százalékot - közel 10 forintot - veszített értékéből.)
Ennek ellenére nemzetközi viszonylatban az élvonalhoz tartozik Magyarország az 5,9 százalékos emelkedéssel. Ennél nagyobb mértékben öt országban nőttek a bérek:
- Szlovákiában 6,8,
- Észtországban 7,
- Bulgáriában 7,5,
- Lengyelországban 8,
- Lettországban 9,4
- és Romániában 14 százalékkal.
Az országok sorát nézve látható, hogy a gyenge forint ebből a szempontból mennyire elveszi hazánk előnyét a nemzetközi bérversenyben. Igaz, egy másik oldalról, a vállalkozó réteg szemszögéből megközelítve előnyös is lehet hazánk, pontosabban a magyar gazdaság számára. A nálunk beruházást tervező cégek ugyanis sokkal kisebb többletteherre számíthatnak: a forintban mérve magasabb emelkedést nemzetközi viszonylatban ellensúlyozza, enyhíti a fizetőeszközünk gyengesége.
Nettó bérek rangsora: nagyon rosszul állunk
Ha az euróban, ha a forintban mért növekedést vesszük, nagy elégedetlenkedésre azért mégsincs ok. Ezt azonban már egyáltalán nem állíthatjuk akkor, ha megnézzük, a tagállamok sorában mire elég ez az évi 9079 euró.
A magyar átlagos nettó bér a harmadik legalacsonyabb lett a további növekedés ellenére, ráadásul úgy, hogy 2018-ban ennél jobban állt Magyarország. Az átlag akkor "csak" a negyedik legalacsonyabb volt.
Mostanra a magyar dolgozóknál kevesebb éves fizetést már csak Romániában (7600 euró) és Bulgáriában kapnak (6030 euró). Egy év alatt Lettország előzte be hazánkat, köszönhetően a közel 10 százalékos béremelkedésének.
A dobogón egyébként nem történt változás. A legtöbb nettót
- az izlandi dolgozók vihették haza, 49 976 eurót,
- a norvégok 45 358-at,
- a luxemburgiak pedig 42 583-at.
Még nem ért véget a kínos fejlemények sora
Az egy dolog, hogy mennyi az átlagos nettó bér nominálisan, az viszont egyáltalán nem mellékes, hogy az adott összeg mennyit is ér valójában az országra jellemző árszínvonal mellett. Lehet ugyanis, hogy hiába magasabb egy országban az átlagos bér, de olyan drágán lehet például bevásárolni, hogy a magasabb fizetésből valójában kevesebbre futja, mint egy alacsonyabb átlagos nettót regisztráló országban.
Ezt az összehasonlítást teszi lehetővé a vásárlóerő-paritáson számolt nettó bér, melyre szintén vannak friss adatai az Eurostatnak. Magyarországon ilyen összehasonlításra alkalmas értéken a 9079 eurós nettó bér az árak tükrében 14 397 eurót ér, ami - 2018-hoz hasonlóan - a hatodik legalacsonyabb az Európai Unióban. Vagyis, hiába csupán két országban kapnak kevesebb fizetést a dolgozók a magyarnál, a nálunk jellemző árszínvonal miatt nem ér annyira keveset a fizetés, mint az a nominális összeg alapján tűnik.
A magyarországinál kevesebbet ér az átlagos nettó fizetés
- Romániában,
- Horvátországban,
- Litvániában,
- Szlovákiában,
- Lettországban
- és Bulgáriában.
Az előző évhez képest nem előztünk meg senkit sem, és más tagállam sem hagyta maga mögött Magyarországot. Ez azonban könnyen lehet, hogy az idén változni fog.
Románia egy év alatt ugyanis hatalmasat lépett előre, olyannyira, hogy vásárlóerejét tekintve az amúgy alacsonyabb román átlagos nettó bér gyakorlatilag beérte a magyart és 0,5 százalék híján pont ugyanannyit ér. A különbség gyakorlatilag semmi, hibahatáron belüli.
A magyar 9079 eurós átlagbér vásárlóerejét tekintve 14 397 eurót ér, a román 14 324-et, vagyis a keleti szomszédunkban élők csupán 73 euróval kevesebb értéket tudnak vásárni a nettó bérükből. Miközben az 1400 euróval alacsonyabb a hazainál.
Érdemes újfent hangsúlyozni, hogy mindez a hazai "bérrobbanás" nem várt eredménye. Az idézőjelbe tett bérrobbanás erősen megkérdőjelezhető a környező országok adatai nézve. Míg 2014 óta Magyarországon 34 százalékkal emelkedett a nettó átlagbér, addig Romániában 71 (!) százalékkal. A visegrádi országok körében sem elhanyagolható mértékű emelkedés volt, viszont euróban kifejezve a magyar nettó változása már egyáltalán nem nevezhető kiugró mértékűnek. A cseheknél 23, a lengyeleknél 28, a szlovákoknál pedig 10 százalékkal nőtt az átlagos nettó fizetés. Ha 2010-hez képest nézzük a változást, akkor a magyar nettó euróban 49 százalékkal emelkedett, ellenben a román 109 (!) százalékkal. A lengyel nettó 54, a cseh 35, a szlovák pedig 21 százalékkal lett magasabb.
Összefoglalva tehát a gyenge forint miatt nemzetközi viszonylatban nem tud megmutatkozni a hazai szinten kiemelkedő bérrobbanás valós mértéke. Ez azonban a kormány politikájának kedvező fejlemény. Míg ugyanis határainkon belül a forintban számított változás kiváló propaganda alapanyag, addig nemzetközi szinten rendkívül olcsó maradt a magyar munkaerő. Ezzel a ténnyel - és egyéb támogatásokkal, kedvezményekkel - továbbra is erős lobbiereje maradt a kormánynak, ha beruházást tervező nemzetközi nagyvállalatok hazánkba csábításáról van szó.
A nemzeti vagyonkezelő árverési oldalán bukkantak fel tömegesen a spórolási indokkal bezárt postahivatalok épületei. 
