Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Egészen megdöbbentő statisztika érkezett arról, hogy az elmúlt évek hatalmas bérrobbanása után mennyit is ér nemzetközi viszonylatban a magyar átlagos nettó bér.

Magyarországon 2019-ben is folytatódott a lendületes béremelkedés, mint azt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábban közölte, az átlagos nettó bér 11,4 százalékkal lett több az év egészét tekintve. Bár hazai viszonylatban impozáns a növekedés mértéke, mint az a friss uniós statisztikából kiderül, nemzetközi viszonylatban már nem volt elég a szép eredményekhez.

Az Eurostat a napokban frissítette a tagállamok átlagos nettó bérére vonatkozó adatait a tavalyi számokkal, ami szerint 9079 euró volt az átlagosan hazavitt összeg Magyarországon. Mindössze 5,9 százalékkal magasabb a 2018-asnál. A KSH által mért adathoz képest megjelenő jelentős differencia a forint/euró árfolyam alakulásával magyarázható. A hazai fizetőeszköz tavalyi gyengülése ugyanis felemésztette a bérnövekedés valamivel több mint felét. (Az MNB árfolyama alapján tavaly a forint 2,8 százalékot - közel 10 forintot - veszített értékéből.)

Ennek ellenére nemzetközi viszonylatban az élvonalhoz tartozik Magyarország az 5,9 százalékos emelkedéssel. Ennél nagyobb mértékben öt országban nőttek a bérek:

  • Szlovákiában 6,8,
  • Észtországban 7,
  • Bulgáriában 7,5,
  • Lengyelországban 8,
  • Lettországban 9,4
  • és Romániában 14 százalékkal.

Az országok sorát nézve látható, hogy a gyenge forint ebből a szempontból mennyire elveszi hazánk előnyét a nemzetközi bérversenyben. Igaz, egy másik oldalról, a vállalkozó réteg szemszögéből megközelítve előnyös is lehet hazánk, pontosabban a magyar gazdaság számára. A nálunk beruházást tervező cégek ugyanis sokkal kisebb többletteherre számíthatnak: a forintban mérve magasabb emelkedést nemzetközi viszonylatban ellensúlyozza, enyhíti a fizetőeszközünk gyengesége.

Nettó bérek rangsora: nagyon rosszul állunk

Ha az euróban, ha a forintban mért növekedést vesszük, nagy elégedetlenkedésre azért mégsincs ok. Ezt azonban már egyáltalán nem állíthatjuk akkor, ha megnézzük, a tagállamok sorában mire elég ez az évi 9079 euró.

A magyar átlagos nettó bér a harmadik legalacsonyabb lett a további növekedés ellenére, ráadásul úgy, hogy 2018-ban ennél jobban állt Magyarország. Az átlag akkor "csak" a negyedik legalacsonyabb volt.

Mostanra a magyar dolgozóknál kevesebb éves fizetést már csak Romániában (7600 euró) és Bulgáriában kapnak (6030 euró). Egy év alatt Lettország előzte be hazánkat, köszönhetően a közel 10 százalékos béremelkedésének.

A dobogón egyébként nem történt változás. A legtöbb nettót

  • az izlandi dolgozók vihették haza, 49 976 eurót,
  • a norvégok 45 358-at,
  • a luxemburgiak pedig 42 583-at.

Még nem ért véget a kínos fejlemények sora

Az egy dolog, hogy mennyi az átlagos nettó bér nominálisan, az viszont egyáltalán nem mellékes, hogy az adott összeg mennyit is ér valójában az országra jellemző árszínvonal mellett. Lehet ugyanis, hogy hiába magasabb egy országban az átlagos bér, de olyan drágán lehet például bevásárolni, hogy a magasabb fizetésből valójában kevesebbre futja, mint egy alacsonyabb átlagos nettót regisztráló országban.

Ezt az összehasonlítást teszi lehetővé a vásárlóerő-paritáson számolt nettó bér, melyre szintén vannak friss adatai az Eurostatnak. Magyarországon ilyen összehasonlításra alkalmas értéken a 9079 eurós nettó bér az árak tükrében 14 397 eurót ér, ami - 2018-hoz hasonlóan - a hatodik legalacsonyabb az Európai Unióban. Vagyis, hiába csupán két országban kapnak kevesebb fizetést a dolgozók a magyarnál, a nálunk jellemző árszínvonal miatt nem ér annyira keveset a fizetés, mint az a nominális összeg alapján tűnik.

A magyarországinál kevesebbet ér az átlagos nettó fizetés

  • Romániában,
  • Horvátországban,
  • Litvániában,
  • Szlovákiában,
  • Lettországban
  • és Bulgáriában.

Az előző évhez képest nem előztünk meg senkit sem, és más tagállam sem hagyta maga mögött Magyarországot. Ez azonban könnyen lehet, hogy az idén változni fog.

Románia egy év alatt ugyanis hatalmasat lépett előre, olyannyira, hogy vásárlóerejét tekintve az amúgy alacsonyabb román átlagos nettó bér gyakorlatilag beérte a magyart és 0,5 százalék híján pont ugyanannyit ér. A különbség gyakorlatilag semmi, hibahatáron belüli.

A magyar 9079 eurós átlagbér vásárlóerejét tekintve 14 397 eurót ér, a román 14 324-et, vagyis a keleti szomszédunkban élők csupán 73 euróval kevesebb értéket tudnak vásárni a nettó bérükből. Miközben az 1400 euróval alacsonyabb a hazainál.

Érdemes újfent hangsúlyozni, hogy mindez a hazai "bérrobbanás" nem várt eredménye. Az idézőjelbe tett bérrobbanás erősen megkérdőjelezhető a környező országok adatai nézve. Míg 2014 óta Magyarországon 34 százalékkal emelkedett a nettó átlagbér, addig Romániában 71 (!) százalékkal. A visegrádi országok körében sem elhanyagolható mértékű emelkedés volt, viszont euróban kifejezve a magyar nettó változása már egyáltalán nem nevezhető kiugró mértékűnek. A cseheknél 23, a lengyeleknél 28, a szlovákoknál pedig 10 százalékkal nőtt az átlagos nettó fizetés. Ha 2010-hez képest nézzük a változást, akkor a magyar nettó euróban 49 százalékkal emelkedett, ellenben a román 109 (!) százalékkal. A lengyel nettó 54, a cseh 35, a szlovák pedig 21 százalékkal lett magasabb.

Összefoglalva tehát a gyenge forint miatt nemzetközi viszonylatban nem tud megmutatkozni a hazai szinten kiemelkedő bérrobbanás valós mértéke. Ez azonban a kormány politikájának kedvező fejlemény. Míg ugyanis határainkon belül a forintban számított változás kiváló propaganda alapanyag, addig nemzetközi szinten rendkívül olcsó maradt a magyar munkaerő. Ezzel a ténnyel - és egyéb támogatásokkal, kedvezményekkel - továbbra is erős lobbiereje maradt a kormánynak, ha beruházást tervező nemzetközi nagyvállalatok hazánkba csábításáról van szó.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Magasabb a pedagógusok oltási hajlandósága, mint az átlag polgáré
Kormos Olga | 2021. január 26. 13:04
Magasabb a pedagógusok körében az oltakozási hajlandóság, mint az átlag állampolgárok körében – többek között ez derült ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Szabályozott, részleges újranyitást javasol Kunetz Zsombor
Privátbankár.hu | 2021. január 26. 09:47
Eddig tizenkét vendéglátóhely jelezte, hogy ha törik, ha szakad, február 1-jén kinyitnak. A részleges újranyitásról Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző is úgy vélekedik: az érintett szakmák képviselői erejük és anyagi forrásaik végén járnak, enélkül a lépés nélkül kő kövön nem marad.
Makro / Külgazdaság Mit gondol az új amerikai elnök Trump felelősségre vonásáról? Elárulta
Privátbankár.hu | 2021. január 26. 08:26
Joe Biden finoman egyetértését fejezte ki elődje felelősségre vonásával kapcsolatban.
Makro / Külgazdaság Nem hatékony 65 év felett az AstraZeneca vakcinája? Reagált a gyártó is
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 26. 07:02
Német lapok szellőztették meg először az aggodalmakat.
Makro / Külgazdaság Joe Biden telefonált - miről egyeztetett Angela Merkellel?
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 26. 06:48
Angela Merkel német kancellár telefonon egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel hétfőn - közölte a német szövetségi kormány szóvivője.
Makro / Külgazdaság Még nincs vége: halad tovább a Trump elleni eljárás
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 26. 06:34
Eljuttatták hétfőn az amerikai szövetségi képviselőház illetékesei a Donald Trump előző elnökkel szemben indított alkotmányos vádeljárás (impeachment) dokumentumait a szenátusnak, amely dönteni hivatott az elnök felelősségre vonásáról.
Makro / Külgazdaság „Elegük van az embereknek” – ilyen belülről a világ egyik legfertőzöttebb országa
Wéber Balázs | 2021. január 26. 05:29
Bár az Egyesült Államok után Brazíliában követelte a legtöbb áldozatot a Covid-járvány a világon, mégis tömve vannak az ottani strandok. Ezzel együtt a járvány a brazilok életét is átformálta, mondta el a Privátbankár.hu-nak egy helyi lakos. Carlos Alejandro Szilágyi azt is elárulta, milyen az ottani válságkezelés, félnek-e a brazilok a keleti vakcináktól, és ő hogyan vészelte át a fertőzést.
Makro / Külgazdaság A minimálbér elértéktelenedik, a vakcinaútlevél kötelező lesz?
Privátbankár.hu | 2021. január 25. 18:42
Nem elégedettek a szakszervezetek a minimálbér emelésével, szerintük az alacsony jövedelműek számára a tervezett 4 százalék nem elegendő. Többek között erről beszélt kollégánk a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.
Makro / Külgazdaság Közeleg március 1.: a MOK megfogalmazta aggályait
Kormos Olga | 2021. január 25. 18:31
Alig egy hónap van hátra március 1-ig, e napon az eddig érvényben lévő egészségügyi közalkalmazotti szerződések és munkaviszonyok megszűnnek, helyettük – amennyiben a munkavállalók az új szerződéseket aláírják – az új, egészségügyi szolgálati munkaviszony lép életbe. A Magyar Orvosi Kamara megfogalmazta ezzel kapcsolatos aggályait.
Makro / Külgazdaság Növekedett a szakadék a szegények és gazdagok között a járvány miatt
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 25. 18:21
Az egyenlőtlenség vírusa nevet viselő dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a járvány csaknem az összes országban növelheti az egyenlőtlenséget, aminek következtében a szegénységben élőknek legalább 14-szer annyi időbe fog kerülni, hogy visszajussanak a járvány előtti szintre, mint az ezer leggazdagabb ember.
Friss
hírlevél